13. lecke

13.1. PPP a -na- végződésen

A -ta- vagy -na- végződésű PPP-k eloszlására nem lehetek szigorú szabályokat felállítani. De:

Szinte minden -d végű gyökér képezi a PPP-t -na- végződésben. Ebben az esetben a -d-n- helyett -n-n- lép fel, ami egyébként nem történik meg a szószandhiban, hanem a mondat-szandha utánzásának tekinthető.

Példa:
pad 4 Ā PPP: panna 3 = पन्न

13.2. Továbbiak a PPP használatáról

1. A "gondolni", "kívánni", "ismerni", "tudni", "tisztelni" jelentésű igék, valamint néhány további, a Dhātupāṭhában (Pāṇini gyökjegyzékében) ñi-vel jelölt ige PPP-je nemcsak múlt idejű jelentéssel bír, hanem jelen idejű jelentésben is használható:
pl.

इष्ट "kívánt" (azaz nemcsak a múltban volt kívánatos, hanem a jelenben is)
त्वरित "siető, sietős" (a tvar 1 Ā "sietni" ige PPP-je; Dhātupāṭha: ñitvárā)

2. A PPP használható jelzői melléknévként:
pl.

इष्टं फलम् "a kívánt gyümölcs (pl. a tetteké)"

Ha ebben az esetben a अपि a PPP után áll, a अपि jelentése "bár", "habár":
pl.

इष्टमपि फलं न लभते = "Bár kívánja a gyümölcsöt, nem kapja meg."

3. Bármely ige PPP-jének semlegesnem egyes száma használható verbális absztraktumként is:
pl.

गत sn.: "a menés, a járás"
नृत्त sn.: "a táncolás, a tánc"

13.3. A főnevek attributív jelzői (szórend)

A jelzők (melléknevi jelzők) a mondatban a megszokott szórendben állnak az előttük lévő, őket pontosító főnév előtt. A melléknemi jelzők egyeznek a főnévvel szám, eset és nem szerint:

A melléknevek (jelzők) a szótagszóban az őket pontosító főnév előtt állnak. A melléknemű jelzők egyeznek a főnévben szám, eset és nem szerint:

Példa:

साधुरिष्टं फलं पश्यति = "E szent látja a kívánt gyümölcsöt (cselekedeteinek)."

13.4. A -mant és -vant végződésű melléknevek képzése (taddhita)

A taddhita -mant illetve -vant képzők segítségével birtokot jelző mellékneveket képezünk főnevekből. Jelentésük: "az alapul szolgáló főnévvel jelöltet birtokolva".

A -vant a főnevekhez kapcsolódik, amelyek utolsó vagy előutolsó hangja a, ā vagy m, valamint azokhoz a főnevekhez, amelyek záróhangra végződnek; más főneveknél általában a -mant kapcsolódik.

Példák:

पशुमन्त् "Marhát birtokolva"

गुणवन्त् "Jó tulajdonságokat / erényt birtokolva"

13.5. A főnevek tőváltozása

A -mant illetve -vant végződésű tövek azok közé a főnévtövekbe tartoznak, amelyek tőváltozással rendelkeznek.

A tőváltozással rendelkező főnévtöveknél erős és gyenge eseteket (kaszusokat) különböztetünk meg. Az erős esetekben a tőképző képző — gyökér-főneveknél a gyöktartalom — erős fokot vagy nyújtott fokot, míg a gyenge esetekben gyengébb fokot mutat.

Az erős esetek:

	Egész szám एकवचन	Kettős szám द्विवचन	Többes szám बहुवचन
Hím és nőneműeknél पुंस्, स्त्री	Nominatív प्रथमा Akkuzatívszám द्वितीया Vokatív सम्बोधनप्रथमा	Nominatív प्रथमा Akkuzatívszám द्वितीया Vokatív सम्बोधनप्रथमा	Nominatív प्रथमा Vokatív सम्बोधनप्रथमा
Semleges neműeknél नपुंसक	—	—	Nominatív प्रथमा Akkuzatívszám द्वितीया Vokatív सम्बोधनप्रथमा

Minden egyéb eset gyenge.

Egy összetétel első tagjaként egy tőváltozással rendelkező főnév áll a gyenge tőben (a háromtőjű főneveknél az ún. középső tőben).

13.6. A szandhi kérdései

A -mant és -vant végződésű főnevek ragozásának egyes formáit megértéséhez a következő szandhi-szabályok szükségesek:

1. Egy szó végén álló mássalhangzók száma: Ha egy szó két vagy több mássalhangzóval végződne, csak az első mássalhangzó marad meg, a többi kiesik. A -r- + mássalhangzó kapcsolat engedélyezett.

2. A hangtalan zárhangot a hangzó zárhang előtt (nem nazális) megfelelő hangzó zárhang helyettesíti:

Példák:

-t + bh- » -d-bh- द्भ्

-k + bh- » -g-bh- ग्भ्

-c + bh- » -g-bh- ग्भ्

-c + dh- » -g-dh- ग्ध्

13.7. Konsonáns tövű case végződések

Konsonánssal végződő tövek esetén:

• a tárgyeset (accusativus) (dvitīyā) többes számú hímnem és nőnem végződése -as.
• a szabályosan képződő tövek esetén az alanyeset (nominativus) (prathamā) és a tárgyeset (accusativus) (dvitīyā) egyes számú középnem végződés nélküli.
• a szabályosan képződő tövek esetén a középnemben az alanyeset (nominativus) és tárgyeset (accusativus) többes számú végződése -i.

13.8. A -mant és -vant végződésű tövek ragozása

• erős tő: Nomen + -mant- / -vant-
• gyenge tő: Nomen + -mat- / -vat- (eredetileg: *-mnt- / *-vnt-)

		hímnem		semlegesnem
egyes szám एकवचन	alanyeset (nominativus) प्रथमा	paśu-mān पशुमान्	guṇa-vān गुणवान्	paśu-mat पशुमत्	guṇa-vat गुणवत्
	tárgyeset (accusativus) द्वितीया	paśu-mant-am पशुमन्तम्	guṇa-vant-am गुणवन्तम्	paśu-mat पशुमत्	guṇa-vat गुणवत्
	eszközhatározó eset (instrumentalis) तृतीया	paśu-mat-ā पशुमता	guṇa-vat-ā गुणवता	paśu-mat-ā पशुमता	guṇa-vat-ā गुणवता
többes szám बहुवचन	alanyeset (nominativus) प्रथमा	paśu-mant-as पशुमन्तस्	guṇa-vant-as गुणवन्तस्	paśu-mant-i पशुमन्ति	guṇa-vant-i गुणवन्ति
	tárgyeset (accusativus) द्वितीया	paśu-mat-as पशुमतस्	guṇa-vat-as गुणवतस्	paśu-mant-i पशुमन्ति	guṇa-vant-i गुणवन्ति
	eszközhatározó eset (instrumentalis) तृतीया	paśu-mad-bhis पशुमद्भिस्	guṇa-vad-bhis गुणवद्भिस्	paśu-mad-bhis पशुमद्भिस्	guṇa-vad-bhis गुणवद्भिस्

Nemnem:

A -mant- és -vant- végződésű tövek nőnemű tője -mat-ī, illetve -vat-ī. A ragozás a devī példájához hasonlóan történik, azaz nincs tőváltozás.

Példa:

• paśumatī, guṇavatī पशुमती गुणवती

13.9. Szószedet

Tanulja meg a következő szavakat:

eva एव : hangsúlyozza az előtte álló szót
asura m. असुर : démon

ASURA. 'Spirituális, isteni.'
>
A Ṛgvéda legrégebbi részeiben ezt a kifejezést a legfelső szellemre használják, és ugyanazt jelenti, mint az ahura a zoroasztriánusoknál. Az 'isten' értelemben több fő istenségre is alkalmazták, például Indra, Agni és Varuṇa esetében. Később teljesen ellentétes jelentést kapott, és mostani értelemben démonra vagy az istenek ellenségére utal.
>
Ezt a jelentést hordozza szó a Ṛgvéda későbbi részeiben, különösen az utolsó könyvben, valamint az Atharvavédában is. A Brāhmaṇák ugyanerre a jelentésre utalnak, és számos küzdelmet rögzítenek az Asurák és az istenek között. A Taittirīya Brāhmaṇa szerint Prajapati lélege (asu) életre kelt, és "azzal a lélegzettel megteremtette engem Asurákként." Ugyanezen mű egy másik részében azt mondják, hogy Prajāpati "terhbe esett. Megteremtette az Asurákat a hasából." A Śatapatha Brāhmaṇa megegyezik az előbbi állítással, és kijelenti, hogy "az Asurákat az alsó lélegzetéből teremtette." A Taittirīya Āraṇyaka szerint Prajāpati isteneket, embereket, atyákat, Gandharvák és Apszaraszok teremtett a vízből, az Asurák, Rakṣasas és piśācas pedig a kiömlött cseppekből származtak. Manu állítása szerint őket a Prajāpatis teremtette.
>
A Viṣṇu Purāṇa szerint Brahma (prajāpati) ágyékából származtak. A Vāyu Purāṇa leírása: "Az Asurák először fiakként születtek az ő (Prajāpati) ágyékából. Asu a Brāhmaṇa szerint lélegzetet jelent. Ebből ezek a lények születtek; ezért Asurák." A szó régóta általános névként használatos az istenek ellenségeire, beleértve a Daityas és Danavasokat, valamint Kaśyapa egyéb leszármazottait, de nem tartalmazza Pulastya leszármazott Rakṣasasokat.
>
Ebben az értelemben más eredetet találtak rá: a forrás már nem asu, 'lélegzet', hanem az első a tagadó előtagként van értelmezve, és asura azt jelenti: 'nem isten'; ezért egyesek szerint keletkezett a sura szó, amelyet általában 'isten' jelentésben használnak."
>
[Forrás: Dowson, John (1820–1881): A classical dictionary of Hindu mythology and religion, geography, history, and literature. -- London, Trübner, 1879. -- s.v. ]

Kép: महिषासुरः
(Képmegjelzés: Részletek)

• guṇa m. गुण : fonal, zsinór; tulajdonság, jó tulajdonság
• pad 4 Ā (padyate), Pass.: padyate, PPP panna पद् पद्यते पद्यते पन्न : menni, eljut valamibe
• as 2 P (asti) अस् अस्ति : lenni, ott lenni
• as 4 P (asyati), Pass.: asyate, PPP asta अस् अस्यति अस्यते अस्त : dobni, (el)dobni
• i 2 P (eti), Pass.: īyate, PPP ita इ एति ईयते इत : menni
• pā 2 P (pāti), Pass. pāyate, PPP pāta पा पाति पायते पात : védeni, óvni

pā 1 P (pibati), Pass. pīyate, PPP pīta पा पिबति पीयते पीत : inni (hagyományosan az 1. osztályba sorolva)

• dviṣ 2 U (dveṣṭi), Pass. dviṣyate, PPP dviṣṭa द्विष् द्वेष्टि द्विष्यते द्विष्ट : gyűlölni, ellensége lenni
• ad 2 P (atti), Pass. adyate, PPP anna अद् अत्ति अद्यते अन्न : enni, elfogyasztani
• anna n. अन्न : étel (a PPP-ből: *ad-na: a megevett)

Kép: अन्नम्
(Képmegjelzés: Részletek)

Szóképzés:

pad 4 Ā:

pada n. पद : lépés, helyszín, tartózkodási hely

pāda m. पाद : láb, negyed, versszak

Ábr.: चत्वारः पादाः : गजः
(Képmegjelenítés: Részletek)

dviṣ 2 U:

dveṣa द्वेष : gyűlölet

13.10. Gyakorlat

A) Fordítsa le, és alakítsa át aktív jelen időre:

१. अग्निना गृहं दग्धम् ।
२. बुद्धेन सत्यं बुद्धम् ।
३. बोध्या गौतमो मुक्तः ।

Ábr.: अत्र गौतमो बुद्धो बोध्या मुक्तः
(Képmegjelenítés: Részletek)

४. शूद्रा मूढाः । (2 lehetőség)
५. ब्राह्मणेन मोक्ष इष्टः ।
६. रामेण पुण्यं कृतम् ।
७. ऋषिभिः सत्यमेवोदितमित्युदितम् ।
८. धर्मेण स्वर्गं नीतम् ।
९. साधुनाधर्मो न कृतम् ।
१०. मन्त्रेण मोक्षो लब्धः ।
११. कया रक्षिकयेयं बाला रक्षिता ॥

B) Fordítás és átalakítás múltbeli passzív mondatokká:

१. राम इष्टमपि मोक्षं न लभते ।
२. योद्धा न मुञ्चति ।
३. साधवो देवान्स्मरन्ति ।
४. पुण्यवान्पुत्रो देवान् यजते ।
५. सुखवान्क्षत्रियो धर्मं रक्षति ।
६. पुत्रवान्नरकं न गच्छति ।
७. धर्मवती पापं न करोतीति गुरुर्वदति ।
८. बुद्धिमन्तः सत्यवतो धर्मं पृच्छन्ति ।
९. धर्मवन्तः फलवत्पुण्यं कुर्वन्ति ।
१०. ब्राह्मणा गुणवतः पुत्रानिच्छन्ति ।
११. कयर्ग्वेदं शृण्वन्ति ।
१२. किमीश्वरः सृजति ।
१३. साधुः कृतं पापं सहते ।
१४. पार्थिवो धनमिच्छतीति नीचा मन्यन्ते ।
१५. नैवासुरो जयतीत्यृषयः पश्यन्ति ।
१६. ब्राह्मणाः किं पिबन्ति खादन्ति च ॥

13.11. Ismétlőgyakorlat

A) Fordítsa le a következő mondatokat:

१. रामो मार्गेण ग्रामं गच्छति ।
२. नरा धनेन सुखमिच्छन्ति ।
३. नरः पुत्रेण नगरं पद्यते ।
४. देवो लोकान्सृजति ।
५. बाला जलं पिबति ।
६. कवयो धनं लुभ्यन्ति ।
७. बलवान्क्षत्रियः शूद्राञ्जयति ।
८. गुणवान् द्विष्टमपि शत्रुं न युध्यते ।
९. अधर्मः क्रोधश्च द्वेषश्च लोभश्चेत्यृषिर्वदति ।
१०. बाला अन्नेन बलमाप्नुवन्ति ।
११. बुद्धिमन्तः सत्येन मोक्षं लभन्ते ।
१२. इमाः साध्व्यः पापं सहन्ते ।
१३. कां देवतामृषिः पश्यति ।
१४. कान्देवान्ब्राह्मणक्षत्रियवैश्या यजन्ते ।

B) Alakítsa át az A) gyakorlat mondatait passzívba.

C) Képezzen PPP-konstrukciót az A) gyakorlat mondataihoz.

Ábr.: सत्यमेव जयते
(Képmegjelenítés: Részletek)

D) Mely hangkapcsolatokból eredhettek a következő szandhi-formák? Adja meg az összes lehetőséget:

1. -a magánhangzó előtt (kivéve a-)
2. -ā-
3. -a magánhangzó előtt
4. -ā hangzottal mássalhangzók előtt
5. -ī-
6. -ū-
7. -ṝ-
8. -e-
9. -e Avagraha előtt
10. -o-
11. -o Avagraha előtt
12. -o hangzottal mássalhangzók előtt
13. -ai-
14. -au-
15. -y magánhangzó előtt
16. -v magánhangzó előtt
17. -r magánhangzó előtt
18. -ay magánhangzó előtt
19. -av magánhangzó előtt
20. -ar-
21. -ir magánhangzó előtt vagy hangzottal mássalhangzók előtt
22. -īr magánhangzó előtt vagy hangzottal mássalhangzók előtt
23. -ur magánhangzó előtt vagy hangzottal mássalhangzók előtt
24. -ūr magánhangzó előtt vagy hangzottal mássalhangzók előtt
25. -er magánhangzó előtt vagy hangzottal mássalhangzók előtt
26. -or magánhangzó előtt vagy hangzottal mássalhangzók előtt
27. -air magánhangzó előtt vagy hangzottal mássalhangzók előtt
28. -aur magánhangzó előtt vagy hangzottal mássalhangzók előtt
29. -ñj-
30. -ñś-
31. -ñch-
32. -ṇḍ(h)-
33. -śc-
34. -ṣṭ-
35. -st(h)-
36. Anusvāra mássalhangzók előtt
37. -ṃśc-
38. -ṃṣṭ-
39. -mst-

E) Fordítsa szanszkritra:

1. Az istennő felháborodott.
2. A śūdrák egy mennyországba jutottak.
3. A parasztok elmentek az úton.
4. A buddhista tanítás által a népet felszabadították.
5. A fiú táncolt.
6. Az amulett megvédte a tanárt.
7. Egy bráhmana nem mondott hazugságot.
8. A śūdra nők az istennőt áldozatokkal tisztelték.
9. Buddha felébredt az igazsághoz = Buddha megismerte az igazságot.
10. A védikus bölcsek hallgatták a Śrutit.
11. A szertartási papok kinyomták a Szómát.