Lecke 37

37.1. Az határozószó (क्रियाविशेषणम्)

A szanszkritban az határozószók képzése

1. a nevek és névmások eseteinek formáival
2. különleges képzők és végződések segítségével

Az első esetben a határ az élő esetformák és az adverbiumok között folyékony. Ide tartoznak különleges esetre azok a határozószók, amelyek megmerevedett, régi esetformák; míg az ragozásban más formákat használnak, vagy a megfelelő nevek már nem is mint nevet használják.

37.2. Az esetformák adverbialis használata

37.2.1. Akkusativus (द्वितीया)

Az akkusativus (द्वितीया) adverbialis értelemben használható a következő kérdésekre:

• milyen módon?
• meddig?
• hová?
• stb.

Az akkusativus adverbialis értelemben használható:

• főnevektől
  Példák:
  कामम् "kívánság szerint, a kívánságnak megfelelően"
  अर्थम् "miatt"

• középnemű melléknevektől
  Példák:
  सुखम् "könnyen, boldogan"
  नित्यम् "mindig"
  साधु "helyesen, jól"

• középnemű névmásoktól
  Példák:
  तद् "akkor, ezért"
  यद् "ha, hogy"
  एतद् "így, itt, most"

37.2.2. Instrumentalis (तृतीया)

Az instrumentalis (तृतीया) adverbialis értelemben használható a következő kérdésekre:

• minek köszönhetően?
• mivel?
• stb.

Az instrumentalis adverbialis értelemben használható:

• főnevektől
  Példák:
  अर्थेन "miatt"
  क्षणेन "pillanatnyilag, azonnal" (a क्षण m. "pillanat" szóból)

• melléknevektől, gyakran többes számban is
  Példák:
  दूरेण "távol, messziről" (a दूर 3 "távol, messze" szóból)
  उच्चैस् "magasan, hangosan" (a उच्च 3 "magas, emelt, hangos, csilingelő (hangról)" szóból)

37.2.3. Dativ (चतुर्थी)

Ritkán használják a dativust (चतुर्थी) adverbialisan a következő kérdésekre:

• milyen célból?
• és hasonlóképpen

Példa:

अर्थाय "céljából, ... végett"

37.2.4. Ablativ (पञ्चमी)

Az ablativus (पञ्चमी) adverbialisan használható a következő kérdésekre:

• miért?
• kinek/aminek a hatására?
• honnan?
• és hasonlóképpen

Az ablativus adverbialisan használható:

• főnevekből
  pl. बलात् "erőszakkal, erővel"

• melléknevekből
  pl. दूरात् "messziről"

• névmásokból
  Példák:
  कस्मात् "miért"
  अकस्मात् "váratlanul"

37.2.5. Genetiv (षष्ठी)

Ritkán használják a genetivust (षष्ठी) adverbialisan a "milyen hosszú idő után?" kérdésre

pl. चिरस्य "hosszú idő után" (a चिर 3 "hosszú (idő)")

37.2.6. Lokativ (सप्तमी)

A lokativus (सप्तमी) adverbialisan használható a következő kérdésekre:

• hol?
• milyen körülmények között?
• és hasonlóképpen

Példák:

-अर्थे "miatt"
-कृते "végett"
दूरे "távol"

37.3. Nem már használatban lévő esetformák adverbialis használata

Példák:

जातु "általában" (eredetileg "születésétől fogva, természetétől fogva", akk. sg. n. जातु <nem már főnézként használatban>)

तूष्णीम् "hallgatagon" (akk. sg. egy nem már használatban lévő तूष्णी f. "hallgatás")

एवम् "így" (egy egyébként elveszett névmási tőhöz एव "egy, egyetlen")

37.4. Az adverbiumok képzése adverbialis utótagokkal

A तद्, इदम् ill. अ-, यद्, किम् ill. कु névmási tövekből az alábbi adverbialis utótagokkal

• -तस् (ablativus)
• -त्र (lokativus)
• -था (mód)
• -थम् (mód)
• -दा (idő)

megfelelő névmási adverbiumok vezethetők le.

Utótag	Névmási töv
	तद्	इदम् अ-	यद्	किम् कु-
-तस् (Ablativus)	ततस् onnan, arra, ezért	इतस् अतस् innen, emiatt	यतस् honnan, miből	कुतस् honnan?, miért?
-त्र (Lokativus)	तत्र az, ott	अत्र itt	यत्र az, hol	कुत्र hol?
-था (Mód)	तथा így, úgy		यथा iként
-थम् (Mód)				कथम् iként?
-दा (Idő)	तदा azkor, akkor		यदा amikor	कदा ikor?

Egy további kérdő adverbium: क्व "hol?"

Ábra: क्व
(Képmegjelenítés: Részletek)

További adverbialis utótagok

Utótag
-वत्	bármely főnévhez kapcsolható, hogy kifejezze: "szerűen, akként" pl. पुत्रवत् "fiú módjára"
-तस्	főnevekhez és névmásokhoz. Általában ablativus jelentésű "honnan?", de néha "hol?", "hová?" pl. आदितस् "elejétől fogva"
-धा	1. Számadverbiumoknál a "-szoros", "-fajta" jelentésben pl. द्विधा "kétszeres" 2. a "valamilyen módon" jelentésben pl. समधा "azonos módon" (a सम 3 "ugyanaz" szóhoz)

37.5. Adverbialis összetételek

37.5.1. Az utótagban adverbialisan használt esetet vagy határozószót tartalmazó összetételek

Példa: सुचिरम् "nagyon hosszú (idő)"

37.5.2. Adverbialisan használt बहुव्रीहि

Példa: रक्षार्थम् "olyan valaki módjára, akinek célja a védelem; a védelem céljából". Tekinthető úgy is, mint az 5.1. alá tartozik: -अर्थम् adverbialis utótagként.

37.5.3. अव्ययीभाव-összetételek

अव्ययीभाव = "megváltozhatatlanná/deklinálhatatlanná vált"

Egy अव्ययीभाव egy adverbialis összetétel, amelynek előttagja egy indeklinábilis (posztpozíció, partikula stb.), utótagja pedig egy névszó, amely a középnemű egyes szám birtokos eset végződését veszi fel.

Az összetétel felbontásakor az előttag uralná az utótagot:

Példák:

प्रत्यग्नि = अग्निं प्रति = "a tűz ellen"

यथाशक्ति = शक्तिमनतिक्रम्य = "erő szerint"

अभिमुखम् = मुखम् अभि = "előre, szemben"

Különösen fontosak a अव्ययीभाव összetételek, amelyek előttagja a यथा "mint" szó:

pl. यथाकामम् = कामो यथास्ति = "ahogy a kívánság, kívánság szerint, tetszés szerint"

Ábra: यथाशक्ति
(Képmegjelenítés: Részletek)

37.6. Szintaktikai

Az igék esetén

• अस् 2P "lenni"
• भू 1P
• कृ 8U

a predikatív melléknév helyett predikatív határozószó állhat:

pl. तूष्णीं बभूव "elhallgatott, elnémult"

Ábra: तूष्णीं बभूवुः
(Képmegjelenítés: Részletek)

37.7. Határozatlan névmások

A határozatlan névmásokat (határozatlan melléknév) a következőképpen képezzük:

• -चिद्
• -चन
• अपि

a kérdő névmás किम् esetragjához fűzve.

pl.

कश्चिद् = कश्चन = को ऽपि = "valaki, valakik"
कस्यचिद् = valakinek

37.8. A kérdő mondat

"Ki?, hogyan?, mi?, miért? holmi, micsoda?
Aki nem kérdez, az buta marad."

कः कथं किं केन कस्मात्कस्मै । यो न पृच्छेन् मूर्खस्तिष्ठेत् ॥

A Szomszédok (Sesame Street) mottója, amely jó iránytű az élethez és a szanszkrit tanulmányokhoz

Lásd még 4. lecke.

Meg kell különböztetni

• Szókérdéseket (kiegészítő kérdések)
• Mondatkérdéseket

Szókérdésnél egy alanyra (कर्तृ), tárgyra, cselekvésre, körülményre stb. kérdezünk, pl.

• ki jön?
• mit csinál Rāma?
• kit hallgat?
• hogyan beszél szanszkritul?
• hol van az anya?

Mondatkérdésnél a mondat egész tartalmát kérdezzük, pl.

• megy-e Rāma ma Ofterdingenbe?
• igaz-e, hogy ... ?

37.8.1. Szókérdések (kiegészítő kérdések)

Séma:

Kérdő névmás/kérdő határozó - mondat

Példák:

को ग्रामं गच्छति = केन ग्रामो गम्यते = "Ki megy a faluba?"

किं बाला अधीयीरन् = "Mit kellene a gyerekeknek tanulniuk?"

क्व रामो वसति = Hol lakik Rāma?

Ábr.: किं बाला अधीयीरन्
(Képmegjelenítés: Részletek)

37.8.2. Mondat kérdések

Néha csak a kontextusból deríthető ki, hogy egy mondat kérdőmondat-e.

I. séma:

ige – a mondat többi része

Példa:

गमिष्यति ब्राह्मणबालो गुरुम् । "Elmegy-e a bráhmana fiú egy mesterhez?"

II. séma:

Kérdő részecske (általában a mondat elején) – mondat

A legfontosabb kérdő részecskék:

• अपि

• किम् (gyakran negatív válaszra utal)

• कच्चिद्

Ezek a részecskék megfelelnek a kérdőjelnek.
:::
Példa:

अपि सत्यम् । "Valóban igaz-e?"

किं शक्नोति । "Tud-e ő?"

कच्चित्क्षत्रियेण शत्रवो जिताः । "Megbízta-e a kṣatriya az ellenségeket?"
:::
Megjegyzés: किम् nemcsak "mit?" jelentéssel, hanem kérdőrészként is használható, jelentése: "miért?, mire?". Különösen az instrumentálissal (तृतीया):

किं क्रोधेन । "Mire a harag? Mire jó a harag? Mi célja a haragnak?"

37.9. Szószedet

मूर्ख 3: tompaelméjű, buta, ostoba m. bolond

मुनि m.: bölcs, (hallgatózó) aszkéta

शाक्यमुनि m.: aszkéta a शाक्य (kṣatriyák a कपिलवस्तु) nemzetségéből = Buddha Gautama

Ábra: शाक्यमुनिः
(Képmegjelenítés: Részletek)

दिन n.: nap

वृक्ष m.: fa

Ábra: वृक्षः
(Képmegjelenítés: Részletek)

मुख n.: száj, arc, elülső rész, kezdet

37.10. Gyakorlat

A) Válaszoljon a következő kérdésekre szanszkrit nyelven, a zárójelben megadott szavak segítségével. Fordítsa le a kérdéseket.

Példa: क आगच्छति (राम) । » राम आगच्छति । कस्मै ब्राह्मण्यन्नं ददौ ॥१॥ (भिक्षु, बाला, दास, भगवन्त्)

क आर्यसत्यान्यजानात् ॥२॥ (बुद्ध, शाक्यमुनि)

कुत्राग्निश्चीयते ॥३॥ (यज्ञस्थान, मही)

कदा ब्राह्माणा घृतमग्नौ जुह्वति ॥४॥ (यज्ञकाल, देवान् स्तु <Abszolútivum>)

कस्मान्मतिमतयः पुण्यं चक्रुः ॥५॥ (स्वर्गलोभ, नरकभय, भीतनरकता)

किमेव शस्त्रं छिनत्ति ॥६॥ (शरीर, अजीव)

किंकामः शत्रुरार्यैः सह युयुधे ॥७॥ (धनं जि)

कया भिक्षुरादितः ॥८॥ (गुणवती शूद्रा)

कुतः सुपुनर्भवं गम्यते ॥९॥ (कृतपुण्यत्व, सुनीति)

केन शूद्रा न काम्येत ॥१०॥ (द्विजाति, ब्राह्मण, साधु)

किमर्थं सुगतो ऽगारादनगार्यं प्रवव्राज ॥११॥ (दुःखमोक्ष, मोक्षनयन्ती प्रज्ञा)

कस्याः पुत्र्रः कृष्ण आसीत् ॥१२॥ (देवकी)

Ábra: कृष्णः बलरामश्च
(Képmegjelenítés: Részletek)

क्व मर्तुं सज्जना इच्छन्ति ॥१३॥ (काशी = वाराणसी)

Ábra: क्व मर्तुं सज्जना इच्छन्ति
(Képmegjelenítés: Részletek)

केषां धर्मो वेदाध्ययनम् ॥१४॥ (द्विज, द्विजाति, आर्य)

कैर्वेदः प्रोक्तः ॥१५॥ (ऋषि)

कस्मिञ्जात आर्यः सुखमाप्नोति ॥१६॥ (पुत्र)

का नरा लुभ्यन्ति ॥१७॥ (सुरूपशरीरा, देवीरूपा)

के नराः सुरूपा लुभ्यन्ति ॥१८॥ (समोह, बुद्धिमन्त्)

कस्या इन्द्रः पुत्र्रं दास्यति ॥१९॥ (कृतव्रता पुण्यवती सुमतिब्राह्मणी)

B) Fordítás:

किं स्थितप्रज्ञः प्रव्रजेत्किमगारे पुत्र्रेषु वसेत् ॥१॥ अपि गुरुः सत्यं जानाति ॥२॥ कच्चिच्छुद्रा द्विजदासाः ॥३॥ कच्छिच्छुद्रो भारमाबिभः ॥४॥

C) Fordítsa le a következő अव्ययीभाव :

1. अति Utószó akk. esettel: " ... felett"

1. अतिमात्रम्
2. अतिवसन्तम्

2. अधि "ben"

1. अधिहरि
2. अधिकेरलम्

Ábra: अधिकेरलं वर्तन्ते
(Képmegjelenítés: Részletek)

3. अनु "megfelelően, mentén, szerint"

1. अनुरूपम्
2. अनुदिनम्
3. अनुगङ्गम्
4. अनुविष्णुम्

4. अप "nélkül"

1. अपविष्णुम्

5. अभि "felé"

1. अभिमुखम्
2. अभ्यग्नि

6. आ "óta, amíg, beleértve"

1. आबालवृद्धम्
2. आमरणम्

Ábra: आबालवृद्धं लंदननगरे ववृतिरे
(Képmegjelenítés: Részletek)

7. उप "közel"

1. उपवृक्षम्

Ábra: उपवृक्षं सीदन्ति
(Képmegjelenítés: Részletek)

8. यथा

1. यथास्थानम्

37.11. Ismétlő gyakorlat

Fordítsa szanszkritra, kizárólag a perfekta igealakjait használva:

Amikor egyszer egy idős ember egy másik faluba ment, elfáradt útközben. Ezért leült pihenni egy oldalban álló mangófá tövébe. Ezen a fán érett gyümölcsök voltak. Az idős ember megkívánta ezeket. De nem tudott felmászni a fára, és lecsapni a gyümölcsökre. Szerencsére voltak ezen a fán majmok, akik gyümölcsöt ettek. Amint meglátta őket, az idős ember megörült. Mit tett? Néhány követ vett, célzott a majmokra és dobálta. A felháborodott majmok gyümölcsöt szedtek és a főhöz dobták. Az idős ember örömmel vette ezeket, és elment a kívánt helyére. Íme, az idős ember sorsa!