🇭🇺 HU - Magyar
🇭🇺 HU - Magyar
Megjelenés
🇭🇺 HU - Magyar
🇭🇺 HU - Magyar
Megjelenés
Séma:
(Agens - kartṛ - az instrumentalisban (tṛtīyā)) - (közvetlen tárgy - karman - a nominativusban) - passzív igealak
pl. brāhmaṇena deva ijyate = ब्राह्मणेन देव इज्यते = "Egy bráhman áldozattal istent tisztel" (szó szerint: "Egy istent tisztel egy bráhman áldozattal.")
Ez a mondat teljesen (!) jelentésben megegyezik az alábbi mondattal:
brāhmaṇo devaṃ yajati / yajate = ब्राह्मणो देवं यजति / यजते
A passzív mondatban az agens (kartṛ) az instrumentalisban (tṛtīyā f. "harmas esetrag"), a közvetlen tárgy (karman n.) pedig a nominativusban (prathamā f.).
Azok a passzív mondatok, amelyekben az agens nincs megjelölve, általában névmásos jelentéssel bírnak ("valaki", "az emberek"):
pl. ijyate = इज्यते "Áldoznak" (szó szerint: "áldozattal tisztelik").
Még ha a megfelelő aktív mondat tartalmazna is célt kifejező akkuzatívust (dvitīyā), az a passzív mondatban nominativusba (prathamā) kerülhet:
Az rāmo grāmaṃ gacchati aktív mondat = रामो ग्रामं गच्छति = "Rāma a faluba megy." megfelelnek az alábbi passzív mondatok:
rāmeṇa grāmaṃ gamyate = रामेण ग्रामं गम्यते
alternatívan: rāmeṇa grāmo gamyate = रामेण ग्रामो गम्यते
Az intranszitív igéknek (közvetlen tárgy nélküli igék) gyakran vannak passzív szerkezetek, különösen udvarias felszólításokban:
praviśyatām = प्रविश्यताम् = "Kérem, lépjen be"
niṣadyatām = निषद्यताम् = "Kérem, foglaljon helyet"
A szanszkrit passzív szerkezetek kifejezetten gyakoriak: a passzív ugyanis könnyebben képezhető, mint pl. számos jelen idejű tő.
A szanszkrit passzív mondatokat általában nem szabad németül passzív mondattal visszaadni, mivel a német passzív egészen más stilisztikai funkcióval rendelkezik.
Az instrumentalis szabályos ragjai (tṛtīyā):
Egyes szám: -ā
Többes szám: -bhis
Szabályos képzések:
| Instrumentalis egyes szám | Instrumentalis többes szám | |
|---|---|---|
| -i-re végződő femininumok śruti श्रुति | śruty-ā श्रुत्या | śruti-bhis श्रुतिभिस् |
| -ī-re végződő femininumok devī देवी | devy-ā देव्या | devī-bhis देवीभिस् |
| -u-ra végződő femininumok dhenu धेनु | dhenv-ā धेन्वा | dhenu-bhis धेनुभिस् |
Szabálytalan képzések (egyes szám):
| Instrumentalis egyes szám | Instrumentalis többes szám | |
|---|---|---|
| -i-re végződő maskulinumok kavi कवि | kavi-n-ā कविना | kavi-bhis कविभिस् |
| -u-ra végződő maskulinumok paśu पशु | paśu-n-ā पशुना | paśu-bhis पशुभिस् |
| -ā-ra végződő femininumok devatā देवता | devat-ay-ā देवतया | devatā-bhis देवताभिस् |
-a-ra végződő maskulinumok és neutrumok (szabálytalanok egyes és többes számban):
| Instrumentalis egyes szám | Instrumentalis többes szám | |
|---|---|---|
| -a-ra végződő maskulinumok deva देव | devena देवेन | devais देवैस् |
| -a-ra végződő neutrumok phala फल | phalena फलेन | phalais फलैस् |
Kim kérdőszó:
| Eszközös eset egyes szám | Eszközös eset többes szám | |
|---|---|---|
| Hímnem / Semleges nem | kena केन | kais कैस् |
| Nőnem | kayā कया | kābhis काभिस् |
Mutató névmások:
| Névmás | Nemnem | Eszközös eset egyes szám | Eszközös eset többes szám |
|---|---|---|---|
| tad "ő, ők; az (hím), az (nőnem), az (semleges)" (említett) तद् | H/N | tena तेन | tais तैस् |
| N | tayā तया | tābhis ताभिस् | |
| etad "ez, ez (hím), ez (nőnem), ez (semleges)" (a beszélőnek nagyon közel) एतद् | H/N | etena / enena एतेन / एनेन | etais एतैस् |
| N | etayā / enayā एतया / एनया | etābhis एताभिस् | |
| idam "ez, ez (hím), ez (nőnem), ez (semleges)" (közel) इदम् | H/N | anena / enena अनेन / एनेन | ebhis एभिस् |
| N | anayā / enayā अनया / एनया | ābhis आभिस् |
Az eszközos eset (tṛtīyā) főként a következő kérdésekre áll:
Mivel?
Mitől?
Kivel?
Az eszközos eset
Az instrumentalis (tṛtīyā) további használatait később tárgyaljuk.
Egy -n-, amelyet magánhangzó vagy n, m, y, v követ, **-ṇ-**ra cserélődik, ha a szóban ṛ, ṝ, r, ṣ áll az -n- előtt, vagy ha nincs más hang a magánhangzók, gutturálisok, labiálisok, y, v, h vagy anusvāra kivételével ezek és a következő -n- között.
Ezért:
| Instrumentalis egyes szám | |
|---|---|
| guru गुरु | guruṇā गुरुणा |
| śūdra शूद्र | śūdreṇa शूद्रेण |
| īśvara ईश्वर | īśvereṇa ईश्वरेण |
| kṣatriya क्षत्रिय | kṣatriyeṇa क्षत्रियेण |
| naraka नरक | narakeṇa नरकेण |
Így magyarázható a -ṇ- is a következőkben:
śravaṇa श्रवण
śṛṇoti शृणोति
kāraṇa कारण
brāhmaṇa ब्राह्मण
Alakítás:
(általában) mélyfokú gyökér + -ya- + Ātmanepada végződés
pl.
| Gyökér धातु | 3. sg. Pass. Jelen idő indik. यक् लट् | 3. pl. Pass. Jelen idő indik. यक् लट् |
|---|---|---|
| nī 1 U (nayati) | nīyate (नीयते) "vezetik őt" | nīyante (नीयन्ते) |
| man 4 Ā (manyate) | manyate (मन्यते) "gondolják rá" | manyante (मन्यन्ते) |
| viś 6 P (viśati) | viśyate (विश्यते) "belépnek" | viśyante (विश्यन्ते) |
Vegye figyelembe, hogy a 4. jelen időosztályba tartozó igéknél az Ātmanepada és a passzív alakok megegyeznek! Ebben az esetben csak a mondat szerkezetéből lehet megállapítani, hogy Ātmanepada vagy passzív áll fenn.
| Gyök धातु | Mély fok सम्प्रसारण | Passzív यक् |
|---|---|---|
| yaj 1 U यज् | *yj » ij | ijyate इज्यते ijyante इज्यन्ते |
| vad 1 P वद् | *vd » ud | udyate उद्यते udyante उद्यन्ते |
| prach 6 P प्रच्छ् | *prcch » pṛcch | pṛcchyate पृच्छ्यते pṛcchyante पृच्छ्यन्ते |
A ya vagy va igealakok mélyfokú képzésének hagyományos helyi megnevezése Samprasāraṇa (नपुंसकम् = सम्प्रसारण).
pl. tan 8 U.
Tanulják meg a következő szavakat:
gṛha n. गृह : ház
grāma m. ग्राम : falu
nagara n. नगर : város
A városi és falusi életről lásd Basham, Wonder, 6. fejezet.
yajña m. यज्ञ : áldozat
Az áldozat Indiában elsősorban az istenség vendégként való tisztelése. Ezzel kötelezettséget vállalunk az istenség felé.
Szóképzés: yaj 1 U + kṛt képző -na-.
puṇya n. पुण्य : jó cselekedet, érdem
Amivel boldogulást és jó újjászületéseket érdemelünk ki.
pāpa n. पाप : gonosz cselekedet, rossz (ellentéte a puṇya-nak)
satya n. सत्य : igazság
Indiában a valódi szó varázserőt tulajdonítottak, sőt az egész világrendet is a valódi szó tartja fenn és teremti meg. Erről a fontos elképzelésről lásd az alapvető művet:
Lüders, Heinrich (1869–1943): Varuna / Heinrich Lüders. A hagyatékból kiadta Ludwig Alsdorf. - Göttingen : Vandenhoeck & Ruprecht. -- 2. köt.: Varuna és a Ṛta. -- 1959. -- XXIII old., 340 - 764. old.

Ábra: वरुणः
(Képforrás: Részletek)
anṛta n. अनृत : nem-igazság, hazugság (a satya ellentéte)
Szóalkotás an- („nem-”) + ṛta n.
A ṛta a Védában központi fogalom, amelynek fordítása vitatott: „igazság” (Lüders, Thieme), „rend” (Renou).
ṛṣi m. ऋषि : védai bölcs, védai énekek szerzője
E ṛṣi-k nevét a Brāhmaṇákban, valamint a Védákhoz tartozó külön jegyzékekben nevezik meg. Minden bráhmana ilyen ṛṣi-ktől vezeti le származását, akikről az ő gotra-juk (गोत्र) kapta a nevét. A gotra fogalmához lásd: Basham, Wonder, 5. fejezet.

Ábra: विश्वामित्रः
(Képforrás: Részletek)
vad 1 P (vadati) वद् वदति : mond, beszél
prach 6 P (pṛcchati !) प्रच्छ् पृच्छति : kérdez (valakit: tárgyeset; valami után: tárgyeset)
saha सह : együtt (vmivel), közösen (vmivel) (a „harcol vmivel” stb. kifejezéseknél is) (esztrovallal járó névutó)
A) Képezze a következő igealakok passzívumát (az igealak fordításával):
B) Alakítsa ki az eddig tanult főnevekhez az instrumentalis egyes és többes számot!
C) Alakítsa ki a következő mondatokat passzívban, és fordítsa le őket:
D) Fordítsa szanszkritra:

Ábr.: तन्तुवायः
(Képmegjelenítés: Részletek)
makṣikā f. मक्षिका : légy, méh
vraṇa m. व्रण : seb, hiba, kár
dhana n. धन : bér, pénz, gazdagság, vagyon
iṣ 6 P (icchati) इष् इच्छति : kívánni
pārthiva m. पार्थिव : király
nīca 3 नीच : alacsony, mély
kalaha m. कलह : vita, veszekedés
śānti f. शान्ति : abbamaradás, nyugalom, béke
śam 4 P (śāmyati !) शम् शाम्यति : nyugodt lenni, megnyugodni
nara m. नर : férfi, ember
lubh 4 P (lubhyati) लुभ् लुभ्यति : vágyakozni
sūkta 3 सूक्त : jól mondva, szépen szólal meg; n. ének
śiṣya m. शिष्य : tanítvány
atra अत्र : itt
tatra तत्र : ott
bhānu m. भानु : ragyogás, nap
vand 1 Ā (vandate) वन्द् वन्दते : köszönteni, tisztelni
vṛṣ 1 P (varṣati) वृष् वर्षति : esni
nṛpa m. नृप : király, fejedelem
kṣīra n. क्षीर : tej
mārga m. मार्ग : út
evam एवम् : így
iha इह : itt
śubh 1 Ā (śobhate) शुभ् शोभते : szép lenni, ragyogni
Olvassa el, fordítsa le és tegye passzívba:
क १.
मक्षिका व्रणमिच्छन्ति धनमिच्छन्ति पार्थिवाः ।
नीचाः कलहमिच्छन्ति शान्तिमिच्छन्ति साधवः ॥
२. नरान्सृजति देवः । |
३. कवयो धनं लुभ्यन्ति । |
४. ऋषयः सूक्तानि पश्यन्ति । |
५. विष्णुमृषिर्यजति । |
६. गुरूञ्शिष्यांश्च पश्यति । |
७. स्वर्गं लभन्ते । |
८. अत्रर्षिर्भानुं वन्दते । |
९. ग्रामं गच्छन्ति । |
१०. दानानि वर्षन्ति नृपाः ॥
ख १. सदा देवान्स्मरन्ति । |
२. ऋषिभी रामो वसति । |
३. हरिं क्षीरेण यजति । |
४. मार्गेण ग्रामं गच्छन्ति । |
५. धनेन सुखमिच्छन्ति नराः । |
६. एवं वदन्ति । |
७. शान्त्यर्षय इह शोभन्ते । |
८. कपयः फलानि खादन्ति । |
९. गजो गच्छति । |
१०. हरिर्गृहं गच्छति । |
११. सारथी रथं नयति ॥