15. lecke

15.1. सुभाषितम्

गुरुशुश्रूषया विद्या
पुष्कलेन धनेन वा ।
अथवा विद्यया विद्या
चतुर्थी नैव विद्यते ॥

15.2. Determinatív összetételek = Tatpuruṣa m. = तत्पुरुष

A főnevekkel (főnevek és melléknevek) jelölt dolgok egymáshoz való viszonyát nemcsak birtokos szerkezetekkel, hanem Tatpuruṣa (तत्पुरुष) segítségével is kifejezhetjük. Hasonlóképpen, melléknevek attribútív elrendezéseit vagy főnevek appozíciós elrendezését egy bizonyos típusú Tatpuruṣa, nevezetesen az úgynevezett Karmadhāraya (m.) = कर्मधारय segítségével is kifejezhetjük.

तत्पुरुषः = तस्य पुरुषः "a szolgája", azaz e típusú összetételek megnevezéseként egy ilyen összetétel példája szolgál.

A determinatív összetételekben (Tatpuruṣa) egy főnevet (főnév vagy melléknév) egy másik főnév vagy határozószó pontosít. A pontosított szó általában az összetétel hátsó tagját képezi.

A hattag (meghatározó tag) és a utótag (meghatározott tag) viszonya lehet:

• attributív vagy appozíciós: a szanszkrit összetétel feloldásakor az előtag egy további meghatározást képez a hátsó tag számára ugyanabban az esetségben (azaz mondaton kívül alanyesetben (nominativus) (प्रथमा), mondaton belül pedig a szintaktikusan kért esetben)
• kasuális: az előtag feloldáskor más esetben áll, mint a hátsó tag (azaz nem alanyesetben (nominativus) - प्रथमा)
• adverbális: az előtag egy nem deklinálható szó

Az összetett tagok mindkét elemének esetviszonya független attól, hogy milyen esetben áll az összetett szó: hisz ez egyetlen deklinálható szó:

A összetett szó mindkét tagjának esetviszonya független attól, hogy az összetett szó melyik esetben áll: az összetett szó ugyanis egy ragozható szó:

pl.

Nominatívus, egyes szám तत्पुरुषः = तस्य पुरुषः
Akkusztívus, egyes szám तत्पुरुषम् = तस्य पुरुषम्
Instrumentális, egyes szám तत्पुरुषेण = तस्य पुरुषेण
Genitívus, egyes szám तत्पुरुषस्य = तस्य पुरुषस्य
Nominatívus, többes szám तत्पुरुषाः = तस्य पुरुषाः
stb.

A tatpuruṣa összetett szó nemét – néhány kivétellel – a hátsó tag határozza meg.

15.3. Determinatív összetett szók attributívum / appozíció jellegű első taggal = Karmadhāraya m. = कर्मधारय

A karmadhāraya feloldásakor az összetett szó mindkét tagja ugyanabban az esetben áll.

pl.

गुणवत्पुत्रः = गुणवान्पुत्रः = "egy jó tulajdonságokkal rendelkező fiú"
Akk. sg. गुणवत्पुत्रम्
Nom. pl. गुणवत्पुत्राः पुण्यवत्क्षत्रिया = पुण्यवती क्षत्रिया = "egy érdemgazdag kṣatriya nő"

साधुजनाः = साधवो जनाः = "jó emberek"

इष्टदेवता = इष्टा देवता = "a kívánt istenség = az istenség, akivel különleges hódolati és menedékkereső viszonyban állunk"

Ábra: लक्ष्मी
(Képmegjelenítés: Részletek)

A karmadhāraya tagjainak sorrendjét illetően a következő speciális szabályt kell figyelembe venni:

• ha egy karmadhāraya összehasonlítást fejez ki, akkor az összehasonlítás tárgya az összetett szó hátsó tagjában áll:

नरसिंहः = सिंह इव नरः = "egy ember, mint egy oroszlán"
पुरुषव्याघ्रः = व्याघ्र इव पुरुषः = "egy ember, mint egy tigris"

• ha azonban egy Karmadhāraya appozíciót (a hátsó tag pontosabb meghatározását egy főnévvel) fejez ki, akkor a pontosabban meghatározó elem az első tagban áll, ahogy azt az általános szabály is előírja a Tatpuruṣa tagjainak sorrendjére:

नरसिंहः felbontva is értelmezhető: नर एव सिंहः = „Egy oroszlán, aki (valójában) ember.”

Az ilyen appozíciós Karmadhāraya összetételeket a helyi kommentárokban, mint a fenti példában is, एव segítségével oldják fel.

Ábra: नरसिंहः
(Képmegjelenítés: Részletek)

15.4. Determinatív összetételek olyan előtaggal, amely a hátsó taghoz nem attributív/appozíciós esetviszonyban áll = Tatpuruṣa szűkebb értelemben

A tatpuruṣa kapcsolatok lehetségesek névszói (főnevek és melléknevek) kapcsolatainál, ahol az első tag a szintaxis szabályainak megfelelően bármelyes esetben állhat. Várhatóan az első tag leggyakrabban birtokos esetet (षष्ठी) fejez ki, mivel ez az eset a főnevek közötti viszony kifejezésére szolgál.

pl.

क्षत्रियपुत्रः = क्षत्रियस्य पुत्रः = "egy kṣatriya fia", "fiatal kṣatriya", "a kṣatriyák csoportjának tagja"
Többes szám ragozás: क्षत्रियपुत्रम्
Birtokos eset, egyes szám: क्षत्रियपुत्रस्य
stb.

गुरुभावः = गुरोर्भावः = "egy tanár természete"

धनलोभः = धनस्य लोभः = "a gazdagság utáni vágy, kapzsiság"

लोकगतिः = लोकस्य गतिः = "a világ menete, az emberek viselkedése"

Majdnem minden birtokos eset viszony helyettesíthető Tatpuruṣa összetétellel. A kevés kivételért lásd például Kale, A higher Sanskrit grammar § 211, ahol Pāṇini megfelelő helyei is szerepelnek.

A Tatpuruṣa első tagja azonban elvileg bármelyik esetet képviselheti. Azonban nem minden szintaktikailag lehetséges esetviszony helyettesíthető Tatpuruṣa összetétellel. A megfelelő szabályokat kétség esetén Kale, A higher Sanskrit grammar § 203 - 217 vagy Pāṇini 2,1,22 - 2,2,22 műveiben találjuk.

Az összetétel felbontásakor az első tag egyeses, kettős vagy többes számú lehet. A konkrét esetet a jelentés és a kontextus alapján kell megállapítani.

Példák:

Az első tag az accusativust helyettesíti (द्वितीया): például egyes, mozgást kifejező igékhez kapcsolódó PPP-k esetén (Pāṇini 2,1,24):

ग्रामगतः = ग्रामं गतः = "egy, aki elment a faluba"
नरकपतिता = नरकं पतिता = "egy, aki egy pokolba esett"

Az előtag az abszolútivuszt (तृतीया) helyettesíti: pl. gyakran az agensét (कर्तृ) kṛt-utókéval képzett főnevek esetén (pl. PPP):

देवकृतम् = देवेन / देवैः कृतम् = "egy isten / istenek által alkotott"
Felbontható így is: देवस्य / देवानां कृतम् = "egy isten cselekedete / tette; isteni tett, istenek műve"

बुद्धरक्षिता = बुद्धेन रक्षिता = "aki Buddha által oltalmazva lett" (egy sajátnév)

15.5. Összetételek felbontása (Dvandva kivételével)

Bár a szanszkritban tetszőleges hosszúságú összetett szavak képezhetők, sőt nagyon gyakoriak is (10-30 tagú összetett szavak egyáltalán nem ritkák!), kivéve a dvandva-kapcsolatokat, minden összetett szó fokozatosan hierarchikusan bontható két részre:

Ábra: समासविच्छेदः
(Képmegjelenítés: Részletek)

stb., amíg el nem jutunk az egyes szógyökökig.

pl.

गुणवत्पुत्रकृतपुण्यम्

szint (fő szünet): गुणवत्पुत्रकृतं ॥१॥ पुण्यम्

szint (1. mellékszünet): गुणवत्पुत्रेण ॥२॥ कृतं ॥१॥ पुण्यम्

szint (2. mellékszünet): गुणवता॥३॥ पुत्रेण ॥२॥ कृतं ॥१॥ पुण्यम्

= „a dicséretes cselekedet (az érdem), amelyet az én erényes fiam elkövetett”

Különböző típusú összetett szavak keveredhetnek, például: előtag: Bahuvrīhi (बहुव्रीहि) - utótag: Tatpuruṣa stb.

pl.

ब्राह्मणक्षत्रियवैश्यधर्मः

1. szint: ब्राह्मणक्षत्रियवैश्यानां धर्मः (első tag: Itaretaradvandva)

2. szint: ब्राह्मणानां क्षत्रियाणां वैश्यानां च धर्मः

„a bráhmanák, kṣatriyák és vaiśyák dharma”

Egy összetett szó feloldására nagyon gyakran több lehetőség is létezik. Az, hogy melyik a helyes vagy legalábbis a legjobb, csak a szöveg kontextusából és tartalmából dönthető el. Néha ilyen döntés nem lehetséges. Gyakran a szerző valószínűleg két feloldási lehetőséget szándékozott. Ekkor a fordításban mindkét feloldási lehetőséget vissza kell adni („és”, „vagy” vagy „illetve” stb. összekötéssel).

pl.

पुण्यवत्पुत्रकृतम्

szint: vagy – vagy

1. पुण्यवत्पुत्रेण कृतम्
2. पुण्यवत्पुत्रस्य कृतम्
3. पुण्यवत् पुत्रकृतम्

2. szint: megfelelően

1. पुण्यवता पुत्रेण कृतम् = „a dicséretes fiam által elvégzett”
2. पुण्यवतः पुत्रस्य कृतम् = „a dicséretes fiam cselekedete”
3. 1. पुण्यवत् पुत्रेण कृतम् = „a dicséretes, a fiam által elvégzett”
   2. पुण्यवत् पुत्रस्य कृतम् = „a dicséretes cselekedet a fiam által”

15.6. A összetételek előtagjának formája (समास m.)

Összes összetétel-fajtában az előtag általában a változatlan szógyök. Két gyökből álló főnevek az erős alakban szerepelnek. A nőnemű melléknevek, amelyek a következő tagot pontosítják az összetételben, általában hímnemű alakban állnak:

z.B.

पुण्यवत्क्षत्रिया = पुण्यवती क्षत्रिया = "egy érdemekkel rendelkező kṣatriya nő"
गुणवत्पुत्रः = गुणवान् पुत्रः = "jó tulajdonságokkal rendelkező fiú"

15.7. A तत्पुरुष felosztása

1. प्रथमातत्पुरुषः : Az első tag विग्रहवाक्य állapota (nominativus) (प्रथमा)
2. द्वितीयातत्पुरुषः : Az első tag विग्रहवाक्य állapota (accusativus) (द्वितीया)
3. तृतीयातत्पुरुषः : Az első tag विग्रहवाक्य⟥ állapota (instrumentalis) (⟪तृतीया)
4. चतुर्थीतत्पुरुषः : Az első tag विग्रहवाक्य⟥ állapota (dativus) (⟪चतुर्थी)
5. पञ्चमीतत्पुरुषः : Az első tag विग्रहवाक्य⟥ állapota (ablativus) (⟪पज्चमी)
6. षष्ठीतत्पुरुषः : Az első tag विग्रहवाक्य⟥ állapota (genitivus) (⟪षष्ठी)
7. सप्तमीतत्पुरुषः : Az első tag विग्रहवाक्य⟥ állapota (lokativus) (⟪सप्तमी)

• कर्मधारयः : appozíciós Tatpuruṣa, többek között:
  • उपमानपूर्वपदकर्मधारयः : विग्रहवाक्य a इव taggal az első elem után
  • उपमानोत्तरपदकर्मधारयः : विग्रहवाक्य a इव taggal a második elem után
  • रूपकसमासः : विग्रहवाक्य a एव taggal
  • द्विगुसमासः : számjel az első tagban
• नञ्तत्पुरुषः (निषेधतत्पुरुषः) : tagadás az első tagban, a- vagy an- előtaggal
• गतिसमासः : előtagban prepozícióval
• प्रथमातत्पुरुषः stb. (lásd fent)

15.7.1. A कर्मधारय osztályozása

1. विशेषणपूर्वपदकर्मधारयः : az első tag melléknév (विशेषण)
2. विशेषणोभयपदकर्मधारयः : mindkét tag melléknév, ide tartoznak azok a melléknevek is, amelyek időbeli sorrendet fejeznek ki: „először megfürdött, aztán bekenték”
3. उपमानपूर्वपदकर्मधारयः (=  उपमासमासः): az első tagban hasonlat, a második tagban összehasonlított tulajdonság: pl. „szép mint egy lótusz”
4. उपमानोत्तरपदकर्मधारयः (=  उपमितसमासः): hasonlat a második tagban
5. रूपकसमासः : विग्रहवाक्य a एव taggal az első elem után (metafora)
6. संभावनपूर्वपदकर्मधारयः : mindkét tag ugyanarra a személyre vagy dologra utal, pl. कालिदासकविः = कालिदास इति कविः = „Kālidāsa költő”
7. कर्मधारयः a कु / कद् első taggal: „rossz...”
8. कर्मधारयः a किम् első taggal: kifogás
9. PPP + megtagadott PPP: „részben”, pl. कृताकृतम् = „részben megcsinálva”
10. द्विगुसमासः : számjel az első tagban

15.8. Szószedet

पुष्कल 3: csodálatos, pompás, bőséges

वा : vagy (utólagosan)

अथवा : vagy (előre helyezett)

चतुर्थ 3 (f.: चतुर्थी): negyedik

विद् "találni" 6 U विन्दति ; Pass. विद्यते ; PPP विन्न / वित्त

विद् "tudni" 2 P वेत्ति ; Pass. विद्यते ; PPP विदित

पत् "repülni, esni" 1 P पतति ; Pass. पत्यते ; PPP पतित

अर्ध 3: fél, m.n. fele

पूजा f.: tisztelet, tisztelettudó fogadtatás, vallási imádás (Pūjā)

Ábr.: पूजा
(Képmegjelenítés: Részletek)

कुल n.: nyáj, tömeg, nemzedék, származás, család

इन्द्र m.: fejedelem, első, legjobb ; istenek királya Indra

Ábr.: इन्द्रः
(Képmegjelenítés: Részletek)

दास m.: szolga, jobbágy, cseléd

दासी f.: szolgaasszony, jobbágyasszony, cselédnő

काल m.: idő, (megfelelő) pillanat ; sors, halál ; halálgod Kāla

काल 3: fekete, kékesfekete, sötét

पुरुष m.: ember, férfi, szolga

-जन mint a Tatpuruṣa második tagja gyakran a többes szám kifejezője

स्तु 2 स्तौति ; Pass. स्तूयते ; PPP स्तुत : dicsér, magasztal

ebből:

स्तुति f.: dicséret, himnusz

स्तोत्र n.: (dicséret eszköze =) himnusz, ének

सिंह m.: oroszlán (Panthera leo persica)

Kép: सिंहः
(Képmagyarázat: Részletek)

व्याघ्र m.: tigris (Panthera tigris tigris) (szó szerint: ásító)

Kép: व्याघ्रः
(Képmagyarázat: Részletek)

इव (utólagosan): olyasvalami, mint (hasonlatokban: व्याघ्र इव पुरुषः = "egy ember, mint egy tigris", "tigriszerű ember"

एव (utólagosan): hangsúlyozza az előzőt, a németben gyakran a hangsúlynak felel meg, egyfajta érzelmi jelző \<!\>, pl. सत्यमेव जयति "csak az igazság győz", "pontosan az igazság győz", "az igazság győz"

अरि m.: ellenség (Thieme szerint, Der Fremdling im Ṛgveda: eredetileg = idegen)

आर्य 3: ári, nemes; m. ária (a szanszkittal beszélő ókori indiaiak önmegnevezése, szó szerint: vendégszerető (Thieme)); nemes ember, becsületes férfi

a जन् szóhoz

जाति f.: születés, fajta, kaszt (a जाति kasztként való értelmezéséhez lásd Basham, Wonder, 148. old.)

मृ 4 Ā म्रियते ; Pass. म्रियते ; PPP मृत : meghalni (az indiai grammatikusok szerint: 6 Ā)

ebből:

मरण n.: halál, elhalás

मृति f.: halál, elhalás

मृत्यु m.: halál; personifikált: a halál istene

15.9. Gyakorlat 1

Oldja fel a következő összetett szavakat (tatpuruṣa) szanszkrit nyelven, és adjon német fordítást. Adja meg az összes lehetséges feloldást és fordítást, amelyeket képesnek talál. Adja meg továbbá, hogy az összetett szó egészében melyik esetre és számra vonatkozik.

१. देवेन्द्रस्य

२. दुःखदग्धा

३. मोक्षधर्मः

४. अन्नजातानि

५. गृहकरणम्

६. शूद्रकृतेन

७. ईश्वरपूजा

८. देवेश्वरः

९. क्षत्रिययज्ञम्

१०. वैश्यभावेन

११. देवगुरोः

१२. धनलोभः

१३. गृहदासी

१४. दुःखमोहः

१५. ग्रामेश्वरम्

१६. नगरजनाः

१७. यज्ञकालस्य

१८. देवगृहाणि

१९. देवपुत्राणाम्

२०. पश्विष्टिः

२१. स्मृत्युक्तम्

२२. गुरुगृहम्

२३. सोमयज्ञेन

२४. स्वर्गगताः

२५. सुखप्रश्नम्

२६. पशुधर्मः

२७. स्वर्गलोकः

२८. ऋषियज्ञैः

२९. तत्कालम्

३०. सत्यवदनम्

15.10. Gyakorlat 2

Oldja meg a következő Tatpuruṣa-összetételt, akárcsak az 1. gyakorlatban:

१. देवतागृहम्

२. देवीस्तोत्रम्

३. ब्राह्मणगृहम्

४. वैश्यापुत्राः

५. शूद्रधर्मः

६. अग्निगृहम्

७. साधुगता

८. सत्यवचनेन

९. धर्मयज्ञानाम्

१०. सत्यधर्मः

११. अनृतवदनस्य

१२. देवीदासः

१३. द्विजदासान्

१४. अग्निदग्धम्

१५. साधुवादः

१६. बालमृगः

१७. धनसर्गः

१८. अन्नद्वेषम्

१९. देवदेवम्

२०. देवप्रश्नेन

२१. गृहजनानाम्

२२. गुरुपूजायाः

२३. गुरुगतैः

२४. स्वर्गमार्गेण

२५. नरकदेवतया

२६. गृहेश्वरः

२७. ग्रामधर्मः

२८. देवीपूजाम्

२९. देवदर्शनम्

३०. देवपादान्

३१. धनजाता

३२. बालभावेन

३३. लोकगुरोः

३४. देवपुत्रः

३५. देवमार्गम्

३६. स्वर्गसुखम्

३७. सोमसुतिः

३८. देवपूजायाः

३९. लोकधर्मेण

४०. देवजनाः

४१. पापलोकः

४२. पुण्यफलानि

४३. सत्यवादः

४४. ऋषिपुत्रः

४५. पुत्रपुत्राः

४६. धर्मवादः

४७. देवलोकम्

४८. यज्ञेश्वरः

४९. ग्रामदेवता

५०. दुःखलोकः

५१. देवशत्रुणा

५२. क्षत्रियधर्मः

५३. द्विजेन्द्रः

५४. अग्निकृतम्

५५. साधूक्तानि

५६. ब्राह्मणभावेन

५७. देवधर्मः

५८. गृहदेवता

५९. कारुकुशीलवकृतम्

६०. द्विजातिशुश्रूषया

Ábra: ग्रामदेवता
(Képmegjelölés: Részletek)

15.11. Gyakorlat 3

A) Fordítsa le a tanóra elején szereplő mondást

B) Oldja fel az alábbi Tatpuruṣa-t:

१. बलकृतः

२. बालधनस्य

३. नरककाकम्

४. लोकगुरोः

५. जलेश्वरेण

६. जनपानम्

७. वाक्यसारथीन्

८. गुणवचनानि

९. मृगेश्वरैः

१०. बुद्धिकृतायाः

११. धर्मयज्ञेन

१२. यज्ञाङ्गानि

१३. गृहजनेन

१४. ग्रामलेखकाः

१५. नागदेवः

१६. पुण्यजिताभिः

१७. पापलोकम्

१८. सत्यवदनस्य

१९. दानधर्मेण

२०. सुखप्रश्नः

२१. दुःखमोहस्य

२२. सोमपात्राणि

२३. स्वर्गमार्गः

२४. कामधेन्वा

२५. वर्णधर्मः

२६. श्रुत्युदितम्

Ábra: नागदेवाः
(Képmegjelenítés: Részletek)