Tartalomjegyzék

1. lecke

• गणेशपूजनम् = gaṇeśapūjanam = Gaṇeśa tisztelete
• मङ्गलचरणम् = maṅgalacaraṇam = "Szerencsés kezdet"
• 1. Irodalom az indológiai kezdők számára
• 2. A szanszkrit hangjai a hagyományos indiai osztályozás szerint és tudományos átírásuk
• 2.1. Az egyes hangok kiejtéséről
• 3. Gyakorlat

2. lecke

• 1. A névszói mondat
• 2. Az ragozásról (főnevek és melléknevek ragozása)
• 3. Nominativus egyes szám = prathamā ekavacanam = प्रथमा एकवचनम्
• 3.1. Nominativus egyes szám -s végződésű alakokkal
• 4. Szandhi -- सन्धि
• 4.1. A szóvégi -s szandhija
• 5. Szószedet
• 6. Gyakorlat

3. lecke

• 1. Nominativus egyes szám = prathamā ekavacanam = प्रथमा एकवचनम् (folytatás)
• 1.1. Nominativus egyes szám -s végződésű alakokkal (folytatás)
• 1.2. Nominativus egyes szám végződés nélkül
• 2. A nemek képzése a hímnemű szavakból (melléknevek és főnevek)
• 3. Nominativus többes szám = prathamā bahuvacanam = प्रथमा बहुचनम्
• 4. Vokális szandhi
• 5. Mondatbeli szandhi -ās végződés esetén
• 6. Szószedet
• 7. Gyakorlat

4. lecke

Beszélt szanszkrit

• 1. Egyszerű kiegészítő kérdések (szókérdések) és válaszok
• 1.1. Kérdőhatározószavak (praśnārthakasarvanāma n.) és mutatóhatározószavak (nidarśakasarvanāma n.) = प्रश्नार्थकसर्वनाम निदर्शकसर्वनामानि च
• 1.1.1.Kérdőhatározószavak (praśnārthakasarvanāma n. = प्रश्नार्थकसर्वनामन्)
• 1.1.2. Mutatóhatározószavak (nidarśakasarvanāmāni n. = निदर्शकसर्वनामानि)
• 1.2. A szóvégi -m szandhija
• 1.3. A szóvégi -e szandhija
• 1.4. A szóvégi -d szandhija
• 1.5. Kérdőformulák
• 2. Gyakorlat

5. lecke

• 1. Névsszós összetételek = samāsa m. = समास
• 2. A szanszkrit terminológia az összetételekről
• 3. Koppulatív (összevont) összetételek = Dvandva n. ("Pár") = द्वन्द्व
• 3.1. Az összetételek első tagjai
• 3.2. Többes számú Itaretaradvandva
• 4. Szószedet
• 5. Gyakorlat

6. lecke

• 1. Az igehasználati mondat
• 2. Az igealakok képzése
• 3. Indikativus jelen idő (laṭ = लट्)
• 4. Elsődleges végződések a harmadik személyben (prathama m. = प्रथम = "első (!) személy")
• 5. A jelen idő alapjának képzése
• 5.1. A 6. jelen időosztály igéi (tudādi = तुदादि = "tud stb.")
• 5.2. Az 1. jelen időosztály igéi (bhvādi / bhūvādi = भ्वादि / भूवादि = "bhū stb.")
• 5.2.1. Vokális szandhi az e és o hangok között
• 5.2.2. Hangeltolódás (Ablaut)
• 5.3. A 4. jelen időosztály igéi (divādi = दिवादि = "div stb.")
• 5.4. Témavokális, tematikus jelen időosztályok
• 6. Beszélt szanszkrit: További kérdések (praśna m. = प्रश्न)
• 7. Szószedet
• 8. Gyakorlat
• 9. Ismétlőgyakorlat

7. lecke

Heti idézet

• 1. Az igehasználati mondat közvetlen tárggyal
• 2. Az akkusativus (Tárgyeset, dvitīyā f. = द्वितीया = "második esetrag")
• 2.1. A kérdéses és mutatóhatározószavak akkusativusa egyes számban és többes számban
• 2.2. Az akkusativus (Tárgyeset, dvitīyā f. = द्वितीया = "második esetrag") használata
• 3. A szóvégi -n szandhija
• 4. Az középnem (napuṃsaka n. = नपुंसक)
• 4.1. Az -a végződésű alapok középneme
• 5. Atémás jelen időosztályok
• 5.1. Elsődleges végződések a harmadik személy többes számában atémás jelen idő alapoknál
• 5.2. Az 5. jelen időosztály (svādi = स्वादि = "su stb."
• 6. Szószedet
• 7. Gyakorlat

8. lecke

• 1. Főnévképzés
• 2. A névmás utótagok osztályozása
• 3. Néhány fontos névmás utótag
• 3.1. -a m. (kṛt)
• 3.2. -ana n. (kṛt)
• 3.3. -tra n. (kṛt)
• 3.4. -ti f. (kṛt)
• 3.5. -tva n., tā f. (taddhita)
• 4. A 8. jelen időosztály (tanādi = तनादि = "tan stb.")
• 5. Szószedet
• 6. Gyakorlat
• 7. Olvasó- és fordítógyakorlat

9. lecke

• 1. Samāhāradvandva = सआहारद्वन्द्व ("összefoglaló dvandva")
• 2. Főnémi alapok képzése
• 2.1. -ka (taddhita)
• 2.2. -aka (kṛt), nőnem gyakran -ikā
• 3. Szószedet
• 4. Gyakorlat

10. lecke

• 1. Az igenevmondat (passzív szerkezet)
• 2. Az eszközes esetség = tṛtīyā f. = तृतीया = "harmas esetrag"
• 2.1. Az eszközes esetség (tṛtīyā = तृतीया) használata
• 3. A szavakban a -n- agyazódási törvénye (egyfajta szókapcsolati hangzás)
• 4. A passzív szerkezet, kijelentő mód jelen idő (yak = यक्)
• 4.1. Különleges szabályok a passzív képzéséhez
• 5. Szószedet
• 6. Gyakorlat
• 7. Szószedet 2.
• 8. Olvasó- és fordítógyakorlat

11. lecke

• 1. Kettős tárgyeset
• 2. Szószedet
• 3. Gyakorlat
• 4. Ismétlőgyakorlat

12. lecke

• 1. Múlt idejű igenev passzív (PPP)
• 1.1. Sémák tranzitív igékhez
• 1.2. I. séma intranszitív igékhez és mozgást kifejező igékhez
• 1.3. II. séma intranszitív igékhez és mozgást kifejező igékhez
• 2. A PPP jelentése
• 3. A PPP képzése
• 3.1. -ta végződésű PPP (kta)
• 3.1.1. -i- kötőmag hang nélkül (aniṭ)
• 3.1.2. -i- kötőmag hanggal (seṭ)
• 4. A szóbeli kapcsolatok törvényei a szavakon belül
• 5. Szószedet
• 5.1. A eddig tanult gyökök passzív szerkezete és PPP-je
• 6. Gyakorlat

Tanulás 13

• 1. PPP a -na- végződésűeknél
• 2. További tudnivalók a PPP használatáról
• 3. Névhez való jelzők (szórend)
• 4. -mant és -vant végződésű melléknevek képzése (taddhita)
• 5. Névstámok ragozása (szabályos hangváltozás)
• 6. A szókapcsolatok (szandhi) tanulságai
• 7. Konsonáns stémák esetragjai
• 8. A -mant és -vant stémák ragozása
• 9. Szószedet
• 10. Gyakorlatok
• 11. Ismétlő gyakorlatok

Tanulás 14

• 1. A birtokos viszony kifejezése főnevekkel: a hatodik eset (ṣaṣṭhī f. = षष्टी = hatodik esetrag)
• 2. A birtokos eset képzése (ṣāṣṭhī f. = षष्ठी)
• 3. További tudnivalók a birtokos eset használatáról (षष्ठी)
• 4. Szószedet
• 5. Subhāṣitāni = सुभाषितानि = közmondások
• 6. Gyakorlatok

Tanulás 15

• १. सुभाषितम्
• 2. Determinatív összetett szavak = Tatpuruṣa m. = तत्पुरुष
• 3. Determinatív összetett szavak attributív / appozíciós első taggal = Karmadhāraya m. = कर्मधारय
• 4. Determinatív összetett szavak első taggal, amely nem attributív/appozíciós esetviszonyban áll a második taghoz = Tatpuruṣa szűkebb értelemben
• 5. Összetett szavak felbontása (kivéve a Dvandvasokat)
• 6. Az első tag alakja az összetett szavakban (समास m.)
• 7. A तत्पुरुष felosztása
• 7.1. A कर्मधारय felosztása
• 8. Szószedet
• 9. Gyakorlatok 1.
• 10. Gyakorlatok 2.
• 11. Gyakorlatok 3.

Tanulás 16

• 1. A szó végén álló mássalhangzók szandhija
• 2. Szószedet
• 3. Gyakorlatok
• 4. Ismétlő gyakorlatok

Lektion 17

• 1. Második jelen időosztály (अदादि = अद् stb.)
• 2. A második jelen időosztály gyökei magánhangzó-változással: magas fok – mély fok
• 3. A második jelen időosztály gyökei magánhangzó-változással: nyújtott fok – mély fok
• 4. A második jelen időosztály gyökei magánhangzó-változás nélkül
• 5. Két szótagú, -i/-ī végű gyökök magánhangzó-változással
• 6. Szótár
• 7. Gyakorlatok 1.
• 8. Gyakorlatok 2.

Lektion 18

• १. सुभाषितम्
• 2. Determinatív összetételek (तत्पुरुष) adverbiumi előtaggal
• 2.1. सुकर / दुष्कर típusú összetételek
• 2.2. A nañ-Tatpuruṣa (a- / an-) jelentései
• 3. Igekötős összetételek
• 3.1. Főnévi képzések igekötős összetételekből
• 4. Szótár
• 5. Gyakorlatok
• 6. Ismétlő gyakorlatok

Lektion 19

• 1. Mondatszerkezetek a viszonyító igenevekkel
• 2. Viszonyító névmás = व्यपेक्षकसर्वनाम n.
• 3. Szótár
• 4. Gyakorlatok
• ५. सुभाषितानि

Lektion 20

• 1. Birtokos összetételek = बहुव्रीहि m.
• 2. Bahuvrīhi attribútum előtaggal
• 3. Bahuvrīhi appozíciós előtaggal
• 4. Bahuvrīhi kasuális előtaggal
• 5. Bahuvrīhi adverbiumi előtaggal
• 6. A Bahuvrīhi utótagjának ragozása
• 7. A Bahuvrīhi-fajok másik osztályozása
• 8. A Bahuvrīhi és a viszonyító igenevek kapcsolata
• 9. Szótár
• 10. Gyakorlatok 1.
• 11. Gyakorlatok 2.
• 12. Fordítási gyakorlatok

Lektion 21

• 1. További -nt végű jelen időtörzsek
• 1.1. Jelen idejű igenevek (लडादेशः) Parasmaipada
• 1.2. महान्त् "nagy"
• 2. A szó végén álló nazálisok sandhija
• 3. Udvarias megszólítási formák
• 4. Szótár
• 5. Gyakorlatok

Lektion 22

• 1. Az abszolútum (क्त्वा । ल्यप्)
• 2. Az abszolútum képzése
• 2.1. Előtag nélküli igék: abszolútum -त्वा végű
• 2.2. Előtagos igék
• 2.2.1. Hosszú magánhangzóval (kivéve -ā) vagy mássalhangzóval végződő gyökök
• 2.2.2. -ā végű gyökök
• 2.2.3. Gyökök, amelyek mély fokban rövid -i, -u, -ṛ végződnek
• 2.2.4. -am / -an végű gyökök, amelyek mély fokban -a végződnek
• 3. Szótár
• 4. Gyakorlatok

Lektion 23

• 1. Az infinitivus (तुमुन्)
• 2. Az infinitivus képzése (तुमुन्)
• 3. Az infinitivus (तुमुन्) eddig tanult gyökökkel
• 4. Szótár
• 5. Gyakorlatok
• 6. Ismétlő gyakorlatok

Lektion 24

• 1. Dativus (चतुर्थी = "negyes esetrag")
• 2. A Dativus képzése (चतुर्थी)
• 2.1. Mássalhangzóra végződő törzsek
• 2.2. Kérdő névmások
• 2.3. Mutató névmások
• 2.4. Magánhangzóra végződő törzsek
• 3. A szó végén álló -ai és -au sandhija
• 4. Szótár
• 5. Gyakorlatok
• 6. További gyakorlatok a Dativus használatára

Lektion 25

• 1. Az Ablativus képzése (पञ्चमी = "ötös esetrag")
• 2. Az Ablativus használata (पञ्चमी)
• 3. A -तस् képző
• 4. Indoklás kifejezésének egyéb lehetőségei
• 5. Szótár
• 6. Gyakorlatok
• 7. सुभाषितानि
• 8. Fordítási gyakorlatok

26. lecke

• 1. Cerebralisációs törvény a szóbeli -s- esetén
• 2. Cerebralisációs törvény a szóbeli dentálisok esetén
• 3. Szóbeli szandhi palatálisok, gutturálisok, ṣ, h + -s esetén
• 4. Grassmann-féle légzésdisszimilációs törvény
• 5. Szóbeli szandhi -m, -n esetén zöngétlen mássalhangzók előtt
• 6. Az egyszerű jövő idő használata (ऌत्, भविष्यन्ती f.)
• 7. Az egyszerű jövő idő képzése (ऌत्, भविष्यन्ती f.)
• 8. Gyakorlat

27. lecke

• 1. A lokatíva használata (सप्तमी f. = "hetedik esetrag")
• 2. A lokatíva képzése (सप्तमी)
• 2.1. Konsonáns tövek
• 2.2. Kérdő, mutató és viszonyító névmások
• 2.3. Vokálos tövek
• 3. Áttekintés a szabályos esetragokról (विभक्ति) az egyes és többes számban
• 4. Egy vers a szingular összes declinációs formájával राम esetén
• 5. Szószedet
• 6. Gyakorlat
• 7. Declinációs paradigmák memorizáláshoz
• 7.1. Maskulinum -a végződésű: नर
• 7.2. Neutrum -a végződésű: फल
• 7.3. Femininum -ā végződésű: क्षत्रिया
• 7.4. Maskulinum -i végződésű: अरि
• 7.5. Femininum -i végződésű: मति
• 7.6. Maskulinum -u végződésű: गुरु
• 7.7. Femininum -u végződésű: धेनु#
• 7.8. Több szótagú femininum -ī végződésű: देवी
• 7.9. Jelen idői melléknév Parasmaipada -ant végződésű: सन्त्
• 7.10. महान्त्
• 7.11. Maskulinum és Neutrum -vant / -mant végződésű: गुणवन्त्
• 7.12. Mutató névmások: तद् । एतद् । इदम्
• 7.13. Viszonyító névmás: यद्
• 7.14. Kérdő névmás: किम्

28. lecke

• 1. A kausatívum (णि, णिच्, कारित)
• 2. Mondatkonstrukció a kausatívummal (णि, णिच्, कारित)
• 3. A kausatívum jelen idői tövének képzése (णि, णिच्, कारित)
• 4. Az passzív képzése (यक्) a kausatívumhoz
• 5. A jövő idő képzése (ऌत्, भविष्यन्ती f.) a kausatívumhoz
• 6. A PPP (perfect participium) képzése (क्त) a kausatívumhoz
• 7. Az abszolutív képzése (क्त्वा । ल्यप्) a kausatívumhoz
• 8. Az infinitívus képzése (तुमुन्) a kausatívumhoz
• 9. A 10. jelen idői osztály (चुरादि = चुर् stb.)
• 10. Szószedet
• 11. Gyakorlat

29. lecke

• 1. A Parasmaipada és Ātmanepada használata a kausatívumban
• 2. Szószedet
• 3. Fordítási gyakorlat ismétlésre
• 4. Jövő idő és kausatív a eddig tanult gyökökhöz

30. lecke

• 1. A 9. jelen idői osztály (क्र्यादि = "क्री stb.")
• 2. Az optativus használata (लिङ्)
• 3. Másodlagos végződések a harmadik személy egyes és többes számában
• 4. Az optativus jelen idői képzése (लिङ्)
• 4.1. Témás jelen idői osztályok
• 4.2. Athémás jelen idői osztályok
• 5. Szandhi végződő -r esetén
• 6. Szószedet
• 7. Gyakorlat
• 8. Ismétlő gyakorlat a ragozástanhoz

31. lecke

• 1. A 7. jelen idői osztály (रुधादि = "रुध् stb.")
• 2. Szószedet
• 3. Gyakorlat

32. lecke

• 1. A múlt idői idők
• 2. Az imperfectum (लङ्)
• 3. Szabályok az augmentumhoz
• 4. Példák a különböző jelen idői osztályok imperfectum képzésére
• 4.1. Témás jelen idői osztályok
• 4.2. Athémás jelen idői osztályok
• 5. Szószedet
• 6. Gyakorlat
• 7. Ismétlő gyakorlat a karácsonyi szünet alatt

33. lecke

• 1. A reduplikáció (अभ्यास m.)
• 1.1. A reduplikációs mássalhangzó
• 2. A harmadik jelen idő osztály (जुहोत्यादि = „जुहोति stb.”)
• 2.1. A harmadik jelen idő osztály reduplikációs magánhangzója
• 3. Az ā ablautjáról
• 4. A harmadik jelen idő osztály -ā végződésű gyökei
• 4.1. A दा és a धा gyökök
• 5. A harmadik jelen idő osztály gyökeinek parasmaipada jelen idejű melléknévige
• 6. Szószedet
• 7. Gyakorlatok

34. lecke

• 1. A perfekta (लिट्)
• 2. A reduplikált perfekta (द्वित्वलिट्)
• 2.1. Tőfokozás (szabályos ablaut)
• 2.2. A perfekta végződések
• 2.3. Kapcsoló magánhangzó: -i-
• 2.4. Mássalhangzóra végződő gyökök reduplikációja
• 2.5. Magánhangzóra végződő gyökök reduplikációja
• 3. A reduplikált perfekta típusai
• 4. Perfekta I. típus: tőfokozás nélküli perfekta
• 5. Perfekta II. típus: erős tő magas fok, gyenge tő mély fok
• 6. Szószedet
• 7. Gyakorlatok
• 8. Fordítási gyakorlatok

35. lecke

• 1. Perfekta III. típus: erős tő magas fok/hosszúsított fok
• 1.1. Perfekta IIIa. típus: erős tő magas fok/hosszúsított fok, gyenge tő mély fok
• 1.2. Perfekta IIIb. típus: erős tő magas fok/hosszúsított fok, gyenge tő magas fok
• 2. Perfekta IV. típus: -ā / -ai végződésű gyökök
• 3. Perfekta V. típus: mássalhangzó-a-mássalhangzó gyökök
• 3.1. Perfekta Va. típus: gyenge tő mély fok
• 3.2. Perfekta Vb. típus: mássalhangzó-a-mássalhangzó gyökök, kezdőmássalhangzó nem gutturális, aspirált vagy h. Gyenge tő reduplikáció nélkül, -e- képzővel
• 3.3. Perfekta Vc. típus: mássalhangzó-a-mássalhangzó gyökök. Erős tő magas fok
• 4. Szószedet
• 5. Gyakorlatok

36. lecke

• 1. A perfekta különleges képzései
• 2. Periphrasztikus perfekta (अनुप्रयोगलिट्)
• 3. Passzív perfekta
• 4. Szószedet
• 5. Gyakorlatok
• 6. A perfekta (लिट्) eddig tanult gyökekre
• 7. Fordítási gyakorlatok
• 8. Alakzattan ismétlőgyakorlat

37. lecke

• 1. Az határozószó (क्रियाविशेषनम्)
• 2. Kaszusformák határozószói használata
• 2.1. Akkusativus (द्वितीया)
• 2.2. Instrumentalis (तृतीया)
• 2.3. Dativus (चतुर्थी)
• 2.4. Ablativus (पञ्चमी)
• 2.5. Genetivus (षष्ठी)
• 2.6. Lokativus (सप्तमी)
• 3. Nem használatos kaszusformák határozószói használata
• 4. Határozószók képzése határozószói képzőkkel
• 5. Határozószói összetételek (adverbialis kompozitumok)
• 5.1. Határozószót vagy határozószói jelentésű kaszust tartalmazó összetételek hátsó taggal
• 5.2. Határozószói jelentésű बहुव्रीहि
• 5.3. अव्ययीभाव-összetételek
• 6. Szintaktika
• 7. Határozatlan névmások
• 8. Kérdőmondatok
• 8.1. Szóbeli kérdések (kiegészítő kérdések)
• 8.2. Mondatbeli kérdések
• 9. Szószedet
• 10. Gyakorlatok
• 11. Ismétlőgyakorlat

38. lecke

• 1. A heti megoldások
• 2. Nasálok hangváltozása a szóban
• 3. -n végződésű tövek ragozása
• 3.1. -an végződő nevek, valamint magánhangzó után álló -man vagy -van végződésű nevek
• 3.2. Mássalhangzó után álló -man vagy -van végződésű nevek
• 3.3. Nemnemű és középnemű -in, -min, -vin végződésű szavak
• 4. Névképzésről: तद्धित -in képző
• 5. Szintaktikai megjegyzések a नामन्-hez
• 6. Szintaktikai megjegyzések a आत्मन्-hoz
• 7. Mássalhangzóra végződő tövek mint összetételek első tagjai
• 8. -an végződésű tövek mint बहुव्रीहि második tagjai
• 9. Szószedet
• 10. Gyakorlatok
• 11. Fordítási gyakorlat szószedete
• 12. Fordítási gyakorlatok

39. lecke

• 1. Az első személyű személyragok (तृतीयः पुरुषः = "harmadik személy")
• 2. Az első személyű igeképzések képzése témás jelen idői törzseknél
• 2.1. Első jelen idői osztály (भ्वादि)
• 2.2. Hatodik jelen idői osztály (तुदादि)
• 2.3. Negyedik jelen idői osztály (दिवादि)
• 2.4. Tizedik jelen idői osztály (चुरादि) és kausatívumok (णिजन्त)
• 2.5. Passzív (suffixum यक्)
• 3. Az első személyű igeképzések képzése az egyszerű jövő időnél (ऌत्)
• 3.1. अनिट्-képzés
• 3.2. सेट्-képzés
• 4. Az első személyű igeképzések képzése atémás jelen idői törzseknél
• 4.1. Második jelen idői osztály (अदादि)
• 4.2. Harmadik jelen idői osztály (जुहोत्यादि)
• 4.3. Ötödik jelen idői osztály (स्वादि)
• 4.4. Nyolcadik jelen idői osztály (तनादि)
• 4.5. Hetedik jelen idői osztály (रुधादि)
• 4.6. Kilencedik jelen idői osztály (क्र्यादि)
• 5. Gyakorlat

40. lecke

• 1. सुभाषितानि
• 2. Az első személyű igeképzések képzése a perfektnél (लिट्)
• 2.1. Perfektum I. típus: nincs törzsváltozás
• 2.2. Perfektum II. típus: erős törzs emelt fok, gyenge törzs mély fok
• 2.3. Perfektum III. típus: Erős törzs emelt fok/hosszúsított fok
• 2.3.1. Perfektum IIIa. típus: Erős törzs emelt fok/hosszúsított fok, gyenge törzs mély fok
• 2.3.2. Perfektum IIIb. típus: Erős törzs emelt fok/hosszúsított fok, gyenge törzs emelt fok
• 2.4. Perfektum IV. típus: -ā / -ai végű gyökök
• 2.5. Perfektum V. típus: mássalhangzó-a-mássalhangzó
• 2.5.1. Perfektum Va. típus: mássalhangzó-a-mássalhangzó, gyenge törzs mély fok
• 2.5.2. Perfektum Vb. típus: mássalhangzó-a-mássalhangzó, kezdőmássalhangzó nem gutturális, aspirált, h, gyenge törzs reduplikáció nélkül, -e- képzővel
• 2.5.3. Perfektum Vc. típus: mássalhangzó-a-mássalhangzó, gyenge törzs emelt fok
• 2.6. Különleges perfektképzések
• 3. Az első személyű igeképzések képzése a periphrasztikus perfektnél (अनुप्रयोगलिट्)
• 4. Szintaktikai megjegyzések az első személyhez (तृतीयः)
• 5. Személyes névmások (पुरुषार्थकसर्वनाम) az első személy egyes és többes számában
• 6. Szószedet
• 7. Gyakorlat
• 8. Ismétlőgyakorlat a képzettanhoz

41. lecke

• 1. सुभाषिते (két közmondás)
• 2. További कृत्-képzések -a végén
• 2.1. Jelen idői melléknévi igenév (लडादेशः) Ā, Passzív jelen idői melléknévi igenév (लडादेशः) Passzív, Jövő idői melléknévi igenév (ऌडादेशः) Ā
• 2.1.1. Témás jelen idői törzsek, passzív és jövő idő
• 2.1.2. Atémás jelen idői osztályok
• 2.2. "Melléknévi igenév" a passzív szükségességről (gerundívum) (कृत्य)
• 2.2.1. A -तव्य / -तव्या suffixum
• 2.2.2. A -अनीय / -अनीया suffixum
• 2.2.3. A -य / -या suffixum
• 2.2.4. A -त्य / त्या suffixum (-य / -या helyett)
• 2.3. Szintaktikai megjegyzések a passzív szükségesség "melléknévi igenévéről" (gerundívum) (कृत्य)
• 2.4. Különbségek a gerundívum suffixusok használatában
• 2.5. Nincs kapcsolat a सु- és दुस्-val
• 3. Szószedet
• 4. Gyakorlat

42. lecke

• 1. Törzsek -ṛ végződéssel
• 1.1. Törzsek nyújtott fokkú erős törzzsel
• 1.2. Főnévképzés: कृत्-képző -तृ
• 1.3. Törzsek emelt fokkú erős törzzsel
• 1.4. -ṛ végződésű törzsek összetételekben
• 2. Szószedet
• 2.1. Néhány rokonsági megnevezés
• 3. Gyakorlat
• 4. Fordítási gyakorlat

43. lecke

• 1. A második személyű személyes végződések (मध्यमः = "középső <személy>")
• 2. A második személyű ragozott alakok képzése (मध्यमः)
• 2.1. Témás törzsek
• 2.1.1. Első jelen idő osztály (भ्वादि)
• 2.1.2. Hatodik jelen idő osztály (तुदादि)
• 2.1.3. Negyedik jelen idő osztály (दिवादि)
• 2.1.4. Tizedik jelen idő osztály (चुरादि) és kausatívák
• 2.1.5. Passzív
• 2.1.6. Jövő idő (ऌट्)
• 2.1.6.1. अनिट्-képzések
• 2.1.6.2. सेट्-képzések
• 3. A második személyű névmás
• 4. Szószedet
• 5. Gyakorlat
• 6. संवादः = Beszélgetés

44. lecke

• 1. A 2. személy ragozott formáinak képzése (मध्यमः) athémás tövekben vokális végű toldalékkal
• 1.1. Ötödik jelen idő osztály (स्वादि)
• 1.2. Nyolcadik jelen idő osztály (तनादि)
• 1.3. Kilencedik jelen idő osztály (क्र्यादि)
• 2. A szószandhira vonatkozóan
• 2.1. A szószandhi a dh- hangzó esetén
• 2.2. A szószandhi az s- hangzó esetén
• 3. A 2. személy ragozott formáinak képzése (मध्यमः) athémás tövekben nem vokális végű toldalékkal
• 3.1. Második jelen idő osztály (अदादि)
• 4. A vocativus (आमन्त्रितम्)
• 5. Szószedet
• 6. Gyakorlatok
• 7. Ismétlőgyakorlat a ragozástanhoz

45. lecke

• 1. A 2. személy ragozott formáinak képzése (मध्यमः) athémás tövekben nem vokális végű toldalékkal (folytatás)
• 1.1. Harmadik jelen idő osztály (जुहोत्यादि)
• 1.2. Hetedik jelen idő osztály (रुधादि)
• 2. A vocativus egyes számban (आमन्त्रितमेकवचने)
• 3. Szószedet
• 4. Gyakorlatok

46. lecke

• 1. A 2. személy ragozott formáinak képzése (मध्यमः) perfektum (लिट्)
• 1.1. Toldalékok
• 1.2. A -dhve toldalék hangváltozása
• 1.3. Perfektum I. típus: nincs tőfokozás
• 1.4. Perfektum II. típus: erős tő magas fok, gyenge tő mély fok
• 1.5. Perfektum III. típus: Erős tő magas fok/hosszúsított fok
• 1.5.1. Perfektum IIIa. típus: Erős tő magas fok/hosszúsított fok, gyenge tő mély fok
• 1.5.2. Perfektum IIIb. típus: Erős tő magas fok/hosszúsított fok, gyenge tő magas fok
• 1.6. Perfektum IV. típus: -ā / -ai végű gyökök
• 1.7. Perfektum V. típus: mássalhangzó-a-mássalhangzó
• 1.7.1. Perfektum Va. típus: mássalhangzó-a-mássalhangzó, gyenge tő mély fok
• 1.7.2. Perfektum Vb. típus: mássalhangzó-a-mássalhangzó, kezdőmássalhangzó nem gutturális, aspirált vagy h, gyenge tő reduplikáció nélkül -e- képzettel
• 1.7.3. Perfektum Vc. típus: mássalhangzó-a-mássalhangzó, gyenge tő magas fok
• 1.8. Különleges perfektum képzések
• 1.9. Perifrasztikus perfektum (अनुप्रयोगलिट्)
• 2. Szószedet
• 3. Gyakorlatok

47. lecke

• 1. Az imperativus (लोट्)
• 2. Az imperativus képzése (लोट्) tematikus jelenstémák esetén
• 2.1. Az imperativus végződései tematikus jelenstémákon
• 2.2. Első jelenosztály (भ्वादि)
• 2.3. Hatodik jelenosztály (तुदादि)
• 2.4. Negyedik jelenosztály (दिवादि)
• 2.5. Tizedik jelenosztály (चुरादि) és kausatívák
• 2.6. Passzív
• 3. Gyakorlatok

48. lecke

• 1. सुभाषितानि
• 2. Az imperativus képzése (लोट्) atematikus jelenstémák esetén
• 2.1. Az imperativus végződései atematikus jelenstémákon
• 2.2. A jelenstéma alakja
• 2.3. Második jelenosztály (अदादि)
• 2.4. Harmadik jelenosztály (जुहोत्यादि)
• 3. A névszóképzésről: तद्धित -a és -ya képzők
• 4. Szószedet
• 5. Gyakorlatok
• 6. Fordítási gyakorlatok

49. lecke

• 1. Az imperativus képzése (लोट्) atematikus jelenstémák esetén (folytatás)
• 1.1. Hetedik jelenosztály (रुधादि)
• 1.2. Ötödik jelenosztály (स्वादि)
• 1.3. Nyolcadik jelenosztály (तनादि)
• 1.4. Kilencedik jelenosztály (क्र्यादि)
• 2. A -as, -is, -us végű névszóstémák ragozása
• 3. A névszóképzés: कृत् -as képző középnem
• 4. Szószedet
• 5. Ismétlő gyakorlatok a ragozástanból
• 6. Fordítási gyakorlatok

50. lecke

• 1. A névszóképzés: szabályos fokozás
• 2. Szószedet
• 3. Fordítási gyakorlatok

51. lecke

• 1. उपपद összetételek
• 2. Az egyszerű mássalhangzóra végződő (kivéve nazális, fénmagánhangzó, -s) stémák ragozása
• 2.1. Nem palatális zárhangra végződő stémák
• 2.2. Palatális zárhangra (c, ch, j), ś, ṣ végződő stémák
• 2.3. -h végződésű stémák
• 3. Sandhi szó eleji h- esetén
• 4. Sandhi szó eleji ch- esetén
• 5. -ch- a szó belsejében
• 6. Szószedet
• 7. Fordítási gyakorlatok

52. lecke

• 1. A -i és -u végű stémák középneme
• 2. A névszóképzés
• 2.1. PPP + -vant: múltbeli igenemű melléknév (Parasmaipada)
• 2.2. तद्धित -maya / -mayī képző
• 2.3. तद्धित -eya képző
• 3. Határozószóképzés: -śas határozószói képző
• 4. Igenemű összetételek, amelyek azt fejezik ki, hogy valami valamivé válik vagy lesz, ami előtte nem volt (अभुततद्भावः)
• 4.1. cvi képzések
• 4.2. -sāt képző
• 5. Szóismétlések (द्विरुक्तम्)
• 6. A számnevek (सम्ख्या f.)
• 6.1. Főszámok
• 6.1.1. Számnevek (az 1-től 19-ig)
• 6.1.2. Számnevek (a 19-től felfelé)
• 6.1.3. Szintaktikai megjegyzések a főszámokról
• 6.2. Sorszámok
• 6.3. Számhatározószók
• 6.4. Számnevek
• 6.5. Összetételek főszámmal az első tagban
• 7. Szószedet
• 8. Fordítási gyakorlatok
• 9. Feladatok a félévszünet alatt

53. lecke (Félévszünet)

• 1. A kettős szám (द्विवचन n.) a névszavaknál
• 2. A névszó kettős számú végződései
• 3. A mássalhangzóra végződő stémák kettős száma
• 3.1. Stémák szabatosság nélkül
• 3.2. Stémák szabályos változással
• 4. A magánhangzóra végződő stémák kettős száma
• 5. Kettős számú dvandva összetételek
• 6. A névmások kettős száma
• 7. Névmási melléknevek
• 8. Szabálytalan fokozás
• 9. A -īyas végű összehasonlító fok ragozása
• 10. Metrika (a versmértékek tanítása)
• 10.1. A metrum meghatározásának jelentősége
• 10.2. A metrumok fajtái
• 10.3. A szótagok metrikus mennyisége
• 10.4. Az eposzi Śloka (श्लोक m.)
• 11. Gyakorlatok

54. lecke

• 1. Előszó
• 2. Szóképzés: कृत्-utótag -u a desideratív törzsekhez
• 3. Metrika II: az eposi त्रिष्टुभ् és a जगती
• 4. Gyakorlat a metrikához
• 5. Az aorist képzési típusai (लुङ्)
• 6. Tő-aorist
• 6.1. A 3.sg.passzív aoristja
• 7. Gyakorlat

55. lecke

• 1. Az a-aorist (témavokállal ellátott aorist)
• 2. Gyakorlat

56. lecke

• 1. A reduplikált aorist
• 1.1. A kausatívok és a 10. jelen időosztály tőinek aoristja
• 2. Az injunktív
• 3. A tiltó mondat
• 4. स्म
• 5. Gyakorlat

57. lecke

• 1. Aorist 4: s-aorist
• 2. Gyakorlat

58. lecke

• 1. A duális elsődges végződések (द्विवचनम्)
• 2. A témás jelen időosztályok duálisa: indikatív jelen (लट्)
• 2.1. Első jelen időosztály (भ्वादिगणः)
• 2.2. Negyedik jelen időosztály (दिवादिगणः)
• 2.3. Hatodik jelen időosztály (तुदादिगणः)
• 2.4. Tizedik jelen időosztály (चुरादिगणः) és kausatívok (णिजन्त)
• 3. Az egyszerű jövő idő duálisa (ऌत्)
• 3.1. अनिट्
• 3.2. सेट्
• 4. A passzív duális (-यक् utótag)
• 5. A atémás jelen időosztályok duálisa: indikatív jelen (लट्)
• 5.1. Második jelen időosztály (अदादिगणः)
• 5.2. Harmadik jelen időosztály (जुहोत्यादिगणः)
• 5.3. Ötödik jelen időosztály (स्वादिगणः)
• 5.4. Nyolcadik jelen időosztály (तनादिगणः)
• 5.5. Hetedik jelen időosztály (रुधादिगणः)
• 5.6. Kilencedik jelen időosztály (क्र्यादिगणः)
• 6. Aorist 5: iṣ-aorist
• 7. Gyakorlat

59. lecke

• 1. A duális másodleges végződések és az imperatívus végződése (द्विवचनम्)
• 2. A témás jelen időosztályok duálisa: optatív (विधिलिङ्), imperfektum (लङ्), imperatívus (लोट्)
• 2.1. Első jelen időosztály (भ्वादिगणः)
• 2.2. Negyedik jelen időosztály (दिवादिगणः)
• 2.3. Hatodik jelen időosztály (तुदादिगणः)
• 2.4. Tizedik jelen időosztály (चुरादिगणः) és kausatívok (णिजन्त)
• 2.5. A passzív (-यक् utótag)
• 3. Az atémás jelen időosztályok duálisa: optatív (विधिलिङ्), imperfektum (लङ्), imperatívus (लोट्)
• 3.1. Második jelen időosztály (अदादिगणः)
• 3.2. Harmadik jelen időosztály (जुहोत्यादिगणः)
• 3.3. Ötödik jelen időosztály (स्वादिगणः)
• 3.4. Nyolcadik jelen időosztály (तनादिगणः)
• 3.5. Hetedik jelen időosztály (रुधादिगणः)
• 3.6. Kilencedik jelen időosztály (क्र्यादिगणः)
• 4. Duális (द्विवचनम्) aorist (लुङ्)
• 4.1. Tő-aorist
• 4.2. a-Aorist
• 4.3. Reduplikált aorist
• 4.4. s-Aorist
• 4.5. iṣ-aorist
• 5. Aorist (लुङ्) 6: siṣ-aorist (csak P-ben)
• 6. Aorist (लुङ्) 7: sa-aorist (témás s-aorist)
• 7. Gyakorlat

60. lecke

• 1. A duális perfektvégződések (द्विवचनम्)
• 2. A reduplikált perfektrum duálisa (द्वित्वलिट्)
• 2.1. Típus 1: nincs törzsváltozás
• 2.2. Típus 2: erős törzs magas fok, gyenge törpsz mély fok
• 2.3. Típus 3: Erős törzs magas fok/hosszúsági fok
• 2.3.1. Típus 3a: Erős törzs magas fok/hosszúsági fok, gyenge törpsz mély fok
• 2.3.2. Típus 3b: Erős törzs magas fok/hosszúsági fok, gyenge törpsz magas fok
• 2.4. Típus 4: -ā / -ai végű tők
• 2.5. Típus 5: mássalhangzó-a-mássalhangzó
• 2.5.1. Típus 5a: mássalhangzó-a-mássalhangzó, gyenge törpsz mély fok
• 2.5.2. Típus 5b: mássalhangzó-a-mássalhangzó, kezdőmássalhangzó nem gutturális, aspirált vagy h, gyenge törpsz reduplikáció nélkül -e- képzővel
• 2.5.3. Típus 5c: mássalhangzó-a-mássalhangzó, gyenge törpsz magas fok
• 3. A periphrasztikus perfektrum duálisa (अनुप्रयोगलिट्)
• 4. A reduplikált perfektrum परस्मैपद mellékneme (द्वित्वलिट्)
• 5. A -añc (-ac) végű törzsek deklinációja
• 5.1. Háromtörzses -añc végű törzsek
• 5.2. Két törzses -añc végű törzsek
• 6. A desideratívum (सन्)
• 6.1. A desideratív törzs képzése
• 6.2. A desideratív ragozása (सन्)
• 7. Gyakorlat

61. lecke

• 1. A -ā, -ī, -ū végződésű tőnévszó ragozása
• 1.1. -ā végződésű tőnévszavak a तत्पुरुष végén
• 1.2. -ī végződésű nőnemű tőnévszavak
• 1.3. -ī végződésű tőnévszavak a तत्पुरुष végén
• 1.4. Egy szótagú, nőnemű tőnévszavak -ū végződéssel
• 1.5. -ū végződésű tőnévszavak a तत्पुरुष végén
• 1.6. Több szótagú, -ū végződésű nőnemű főnevek ragozása
• 2. A periphrasztikus jövő idő (लुट्)
• 3. Az intenzívum (frequentativum) (चर्करीतम्)
• 3.1. Ātmanepada-intenzívum
• 3.2. Parasmaipada-intenzívum
• 4. Denominatívák (नामधातु)
• 4.1. Alakítás külön képző nélkül, Parasmaipada
• 4.2. Alakítás a -ya képzővel, Parasmaipada
• 4.3. Alakítás a -kāmya képzővel, Parasmaipada
• 4.4. Alakítás a -sya vagy -asya képzővel, Parasmaipada
• 4.5. Alakítás a -ya képzővel, Ātmanepada
• 4.6. Alakítás az -aya, -āpaya képzőkkel
• 5. A benediktív (आशीर्लिङ्)
• 6. A kondicionális (ऌङ्)
• 7. A -ai, -o, -au végződésű főnevek ragozása
• 8. További névmások
• 8.1. Személyes névmás kettős számban
• 8.2. Mutató névmás अदस् „az a (távoli)”
• 9. Bocsátás a szanszkrit irodalom óceánjába: ಶ್ರೀಗಣನಾಥ / श्रीगणनाथ

A SZANSZKRIT TANFOLYAM VÉGE