Lecke 25

25.1. Az ablative képzése (पञ्चमी = "ötös esetrag")

A -a végű hímnemű és középnemű szavak, valamint a névmások kivételével az ablative (पञ्चमी) alakja egyes számban az összes ragozási osztályban megegyezik a genitivéval (षष्ठी).

Kivéve a személyes névmásokat, az összes ragozásban többes számban az ablativus alakja megegyezik a dativuséval (चतुर्थी).

Most megérti a szanszkrit esetek sorrendjének okát (विभक्ति): úgy vannak elrendezve, hogy azonos hangzású alakok lehetőleg egymás mellett – vagy alatta – álljanak.

ablativusus egyes szám, maskulinum / neutrum -a végződésű

• deva (देव) → devāt (देवात्)

Kérdő, viszonyító és mutató névmások:

	ablativus egyes szám hímnem / semlegesnem	ablativus egyes szám nőnem
किम्	kasmāt (कस्मात्)	kasyāḥ (कस्याः)
यद्	yasmāt (यस्मात्)	yasyāḥ (यस्याः)
तद्	tasmāt (तस्मात्)	tasyāḥ (तस्याः)
एतद्	etasmāt (एतस्मात्)	etasyāḥ (एतस्याः)
इदम्	asmāt (अस्मात्)	asyāḥ (अस्याः)

25.2. Az alaki eset használata (पञ्चमी)

„Az alaki eset azt jelöli, ami megmarad, amikor valami elmozdul tőle.”

Pāṇini 2,3,28 + 1,4,24

Az ablativus főleg a „Honnan?”, „Miért?” kérdésekre áll.

1. Az ablativus tehát a kiindulópontot, az eredetet és az anyagot jelöli.

Az ablativus ezért utalhat arra a személyre is, akinek valamit veszünk, hallgatunk, kérünk stb.

Példák:

ग्रमादागच्छति = „Faluból jön”

अश्वात्पतितः = "leesikült a lóról"

तेभ्यो लब्धम् = "tőlük (felé) kapott"

Példák:

गुरोर्धर्मं शृणोति = "a tanártól hallja a dharmáról"

ब्राह्मणः क्षत्रियाद्धेनुमिच्छति = "a bráhmana tehenet kér a kṣatriyától"

Az ablativus a „valamitől tartóztat fel”, „valami elől véd”, „valaki ellen védekezik”, „valamitől fél” jelentésű igékkel áll:

Példa:

अरिभ्यो रक्षति = "megvédi őt az ellenségektől"

3. Az ablativus az okot vagy a alapot jelöli:

Példák:

क्रोधात्पुत्रं हन्ति = "Haragjában megöli a fiát"

कृतपापत्वान्नरकं गच्छति = "Mivel gonoszságot tett, a pokolba kerül" (« Mivel ő az, aki által gonoszság tétetett)

पापकरणान्नरकं गच्छति = "Mivel gonoszságot tesz / tett, a pokolba kerül"

Azok a névszók, amelyek nem hímneműek, egy cselekvés okának jelölésére állhatnak instrumentálisban (तृतीया) vagy ablativusban (पञ्चमी). A nőnemű szavak ebben az értelemben rendszerint instrumentálisban állnak, de alkalmanként ablativusban is állhatnak.

25.3. A -तस् képző

Ha az egyes számban egyértelműen kifejezni akarjuk, hogy a szó ablative jelentésben szerepel, a szótőhöz fűzhetjük a -तस् képzőt, amely általában ablative jelentésű határozószavakat alkot (a „Honnan?” kérdésre):

Példák:

आदितस् = „elejétől fogva”

धर्मतस् = „a dharma miatt, a dharma alapján”

A -तस् képző névmástövekhez is kapcsolódik:

तद् : ततस् (« ta-tas) „onnan, ott, odé, arra, akkor, ezért”

यद् : यतस् „melyik, micsoda, honnan, hol, hová, miért, mivel“ (relatív)

किम् : कुतस् „honnan?“ „miért?“

25.4. Más lehetőségek indoklás kifejezésére

1. Relatív mondatok

A relatív mondatok gyakran oki (indokoló), konzekutív (következményes) vagy finales (célzó) kapcsolatot fejeznek ki a főmondattal.

A viszonyító névmás formái, amelyek ok kötőszóként szolgálnak:

• ablativeus:
  • यतस् ... almondat ... ततस् ... főmondat ... = „mert ..., ezért ..."
  • यस्मात् ... almondat ... तस्मात् ... főmondat ... = „mert ..., ezért ..."
• instrumentális:
  • येन ... almondat ... तेन ... főmondat ... = „amivel/mert ..., azzal / ezért ..."

Példa:

यतो (यस्माद् / येन) धर्ममिच्छति [ततो (तस्माद् / तेन)] रामो व्रतं चरति = „Mivel Rāma jólétet kíván, betartja a fogadalmat”

2. हि

A főmondatokat a हि „hiszen, mert” partikula segítségével lehet összekapcsolni. Egy हि-t tartalmazó mondat (amely nem állhat első helyen, hanem prózában a második helyen kell szerepelnie) indoklást ad vagy az előző mondat, vagy a következő mondat számára:

Példa:

जनाः पुण्यं कुर्वन्ति । स्वर्गं हि गन्तुमिच्छन्ति = "Az emberek érdemcselekedeteket hajtanak végre. Ugyanis a mennybe akarnak jutni."

3. eszközhatározó eset (instrumentalis) (तृतीया)

Az ablativuszon (पञ्चमी) kívül az instrumentalist (तृतीया)) ok vagy okosság megjelölésére szolgál. Női nemű főneveknél az instrumentalis általában kötelező.

Példa:

क्रोधेन पुत्रं हन्ति = "Megöli a fiát haragból" = "Megöli a fiát dühében"

4. Főnevek

Természetesen indokokat más szerkezetekkel is kifejezhetünk

• कारण n. "ok": कारणात् । कारणेन
• हेतु m.
• egyéb főnevek "ok" jelentésben

+ Genitiv (षष्ठी) vagy összetétek második tagjaként:

Példa:

पुण्यस्य कारणात् (हेतोः stb.) = "a érdem miatt"

5. इति

A cselekvés motívumát इति gondolatokkal lehet megadni:

Példa:

सम्यक्संबुद्धः सुगत इत्यानन्दो गौतमं धर्मं पृच्छति = "Mivel a Sugata teljesen felébredt az igazsághoz, Ānanda megkérdezi Gautamát a tanításáról" (« "Gondolva: 'A Sugata teljesen felébredt az igazsághoz" ...)

25.5. Szószedet

त्यज् 1P त्यजति elhagy, felad, cserben hagy

Jöv. त्यक्ष्यति
Kiv. त्यज्यते
PPP त्यक्त
Inf. त्यक्तुम्
Abszol. 2: -त्यज्य

ebből:

त्याग m.: feladás, lemondás, kerülés

दार m. pl. (!!!): feleség

द्रव्य n.: tárgy, vagyon, anyagi birtok, pénz

धान्य n.: kikérgelt gabona

Ábr.: धान्यम्
(Képmegjelenítés: Részletek)

धृ 1U धरति : tart, szorosabban fog

Jöv. धरिष्यति
Mult. ध्रियते
III. igenév धृत
Főnévi igenév धर्तुम्
Abszolútum 2: -धृत्य

ebből:

धर्म m.: az, ami szilárd és tartós = Dharma

नित्य ३ : állandó, tartós, örök

नित्यम् Hatószó: mindig, állandóan

प्रज्ञा n.: bölcsesség, tudás

प्रदान n.: adományozás, ajándékozás; ajándék, adomány

मद् 4 P माद्यति (!): örül, valami (Igenő, Birtk., Hely.) felett élvezi a részvétet

Jöv. मदिष्यति
Kiv. मद्यते
PPP मत्त
Inf. मदितुम्

ebből:

मद m.: bódulat, érzéki vágyakozás = érzékiség

मान m.: becslés, tekintély, dicsőség, becsület, büszkeség, gőg, alacsonyabbrendűség érzése; (másokhoz mérjük magunkat)

यदि kötőszó: ha

न्याय m.: szabály, elv, módszer, ítélet (jogi), logika (ni + i + a-ból)

अन्यथा határozó: másképp, különben, tévesen, helytelenül

या 2P याति, यान्ति = गम्

Át. यायते
PPP यात
Inf. यातुम्
Abszol. 2: -याय

दारिद्र्य n. = दरिद्रस्य भावः

प्रदान n. = दान

शास् 2P शास्ति, शासति (3. pl.) : parancsol, tanít, büntet

Igen. शिष्यते
Mbt शिष्ट ३ : tanult
Absz 1.: शासित्वा / शिष्त्वा

abból:

शिक्षा n.: tudomány, oktatás; fonetika

स्तेन m.: tolvaj

स्तेय n.: tolvajlás

किल्बिष n.: bűn, sértés, vétek

विना határozószó: nélkül, kivéve (akk., instr., abl. esettel)

मूल n.: gyökér

Ábr.: मूलानि
(Képmegjelenítés: Részletek)

लिप् 6U लिम्पति (!): bekenni, megken

Fut. लेप्स्यति
Pass. लिप्यते
PPP लिप्त
Inf. लेप्तुम्

ebből:

लिप्ति f.: bekenni, írni, írás

Ábr.: लिप्तिः
(Képmegjelenítés: Részletek)

वर्ष n.,m.: eső, esős évszak, év

वह् 1U वहति : vezet, halad, fúj (szél)

Fut. वक्ष्यति
Pass. उह्यते
PPP ऊढ
Inf. वोढुम्
Absol 2: -उह्य

वह् + वि 1P विवहति : elvezet (nevezetesen a menyasszonyt az szülői házból) = feleségül vesz

ebből:

विवाह m.: elvezetés, nő házassága (Instr., saha) (a házasságról lásd Basham, Wonder S. 166 -171)

Kép: विवाहः
(Képmegjelenítés: Részletek)

नी + वि 1U विनयति : elvezet, oktat, nevel

abból:

विनय m.: eltávolítás, nevelés, fegyelem, buddhista: szerzetesi fegyelem, szerzetesi rend

विज्ञान n.: felismerés, tudás

विष्टि f.: munka, robotszolgálat

Ábr.: विष्टिः
(Képmegjelenítés: Részletek)

वृध् 1Ā वर्धते : nőni, nagyobbá válni

Fut. वर्धिष्यते
Pass. वृध्यते
PPP वृद्ध : felnőtt, idős, szaporodott
Inf. वर्धितुम्

ebből:

वृद्धि f.: növekedés, fejlődés, nyújtásfok (forrás: vṛdh-ti)

सामर्थ्य n.: a céljának megfelelő

स्वभाव m.: lény, természet, karakter

हर्ष m.: (a szőrtusok felállítása), öröm

हिरण्य ३ : arany ; n.: arany, pénz, gazdagság

Ábr.: हिरण्यम्
(Képmegjelenítés: Részletek)

अणु ३ : vékony, finom, nagyon kicsi ; m.: atom

गोदान n.: tehenek / egy tehén adása; második hajvágási ceremónia (egy संस्कार)

25.6. Gyakorlat

A) Kiegészítések a 16. lecke deklinációs példáihoz, ismétlőgyakorlat A: adjon hozzá 4. Datívuszt (चतुर्थी) és 5. Ablatívuszt (पञ्चमी). Képezzen továbbá deklinációs sorokat az eddig tanult formák alapján a következőkhöz:

१. सन्त् (m., n.)

२. महान्त् (m., n.)

३. यद् (m., n., f.)

Tanulja meg ezeket a deklinációs paradigmákat!

B) Fordítsa le, és oldja fel a szanszkrit összetételeket:

गुर्वादेशाद्रामो ग्रामान्नगरं गत्वा साधुगृहं प्रविश्य साधुमुपस्थायालं क्रोधेनेति वक्ति ॥१॥

गुरोरधर्मः श्रोतुं न शक्यत इति श्रुत्या च स्मृतिभिश्चोद्यते ॥२॥

क्षत्रिया जनाञ्छत्रुभ्यो रक्षितुमर्हन्तीति क्षत्रियधर्मः ॥३॥

कृतयज्ञदोषत्वाद्ब्राह्मणो धनं लब्धुं नार्हति ॥४॥

धनलाभहेतोस्ते वैश्या व्रतं कृत्वा ब्रह्मचर्यं चरन्ति ॥५॥

बुद्द्धाश्चार्हन्तश्च दुःखान्मुक्ताः । मुञ्चन्ती बुद्धिर्हि तैः प्राप्ता ॥६॥

लोभेन च क्रोधेन च मोहेन च जना दुष्यन्ति । ततः प्राप्तकाला नरकं पतन्ति ॥७॥

क्षत्रियो महानगरतः शत्रुग्रामं योद्धुं शूरयोधानानयति ॥८॥

पुत्रलाभकारणाद्ब्राह्मणी व्रतं चरति ॥९॥

लब्धपुत्रत्वाद्द्विजेन महासुखमाप्तम् ॥१०॥

विष्णुर्भक्तान्मरणात्पाति ॥११॥

रामाद्विना = रामं विना = रामेण विना ॥१२॥

साधोः शिक्षा गुणाय संपद्यते नासाधोः ॥१३॥

रामः कृष्णाय तिष्ठति ॥१४॥

सुखेन गच्छति ॥१५॥

अलं भयेन ॥१६॥

लोकादधिको हरिः ॥१७॥ (हरi m. = विष्णु / कृष्ण)

Ábra: लोकादधिको हरिः

25.7. सुभाषितानि

यतो यतो निवर्तते
ततस्ततो विमुच्यते ।
निवर्तनाद्धि सर्वतो
न वेत्ति दुःखमण्वपि ॥१॥

Magyarázat: सर्वतस् = sarva "minden, mindenki" + -tas ; अणु = Nominatívus, Akkusztívus egyes szám középnem

मानाद्वा यदि वा लोभात्
क्रोधाद्वा यदि वा भयात् ।
यो न्यायमन्यथा ब्रूते
स याति नरकं नरः ॥२॥

भवन्ति नरकाः पापात्
पापं दारिद्र्यसंभवम् ।
दारिद्र्यमप्रदानेन ॥३॥

शासनाद्वा विमोक्षाद्वा
स्तेनः स्तेयाद्विमुच्यते ।
अशासित्वा तु तं राजा
स्तेनस्याप्नोति किल्बिषम् ॥मनुस्मृति ८.३१६॥ ॥४॥

Magyarázat: राजा = alanyeset (nominativus) egyes szám a következőhöz: राजन् m. = नृप

25.8. Fordítási gyakorlat

1. कौटिलीयार्थशास्त्र १.४.१. a közgazdaságtan hasznosságáról:

वार्त्ता धान्यपशुहिरण्यकुप्यविष्टिप्रदानादौपकारिकी ॥

कौटिलीयार्थशास्त्र १.५. egy herceg kiképzéséről:

तस्माद्दण्डमूलास्तिस्रो विद्याः ॥१॥
विनयमूलो दण्डः प्राणभृतां योगक्षेमावहः ॥२॥
कृतकः स्वाभाविकश्च विनयः ॥३॥
क्रिया हि द्रव्यं विनयति नाद्रव्यम् ॥४॥
शुश्रूषाश्रवणग्रहणविज्ञानोहापोहतत्त्वाभिनिविष्टबुद्धिं विद्या विनयति नेतरम् ॥५॥
... ॥
वृत्तचौलकर्मा लिपिं संख्यानं चोपयुन्ञ्जीत ॥७॥
वृत्तोपनयस्त्रयीमान्वीक्षिकीं च शिष्टेभ्यो वार्त्तामध्यक्षेभ्यो दण्डनीतिं वक्तृप्रयोक्तृभ्यः ॥८॥
ब्रह्मचर्यं चा षोडशाद्वर्षाद् ॥९॥
अतो गोदानं दारकर्म चास्य ॥१०॥
नित्यश्च विद्यावृद्धसंयोगो विनयवृद्ध्यर्थम्, तन्मूलत्वाद्विनयस्य ॥११॥
... ॥
श्रुताद्धि प्रज्ञोपजायते प्रज्ञाया योगो योगादात्मवत्तेति विद्यानां सामर्थ्यम् ॥१६॥
... ॥
कामक्रोधलोभमानमदहर्षत्यागात्कार्यः ॥१.६.१.॥

A fenti szövegben pirossal kiemelt szavak magyarázata:

1.5.1. तिस्रस् : főnév, accusativus, nőnemű a következőhöz: त्रि "három"

1.5.2. प्राणभृताम् : Gen. pl. m. zu प्राणभृत् m. "lények"

1.5.5. इतरम् Akk. sg. mask. zu इतर ३ "másik"

1.5.7. कर्मा : Nom. sg. mask. zu कर्मन् neutr. "cselekvés, mű" ; उपयुञ्जीत : OPtativ 3. sg. Ā a upa-yuj 7 "megszerezni": "ő megszerezze"

1.5.8. वक्तृप्रयोक्तृभ्यस् Abl., Dat. pl. zu वक्त्र्प्रयोक्तृ (इतरेतरद्वन्द्व) "elméleti és gyakorlati szakemberek"

1.5.9. षोडश ३ : „hatodik”

1.5.10. कर्म N., Akk. sg. a következőhöz: कर्मन् n. „cselekmény”

1.5.16. धि Sandha-forma a következőhöz: हि ; आत्मवत्ता n.: „önbirtoklás”

1.6.1. कार्य ३ „elvégzendő, amit el kell végezni”