6. lecke

6.1. A mondat szerkezete

I. vázlat: Igealak

• pl. yajati = यजति = "Ő (ő, az) áldozattal tisztel" vagy "Ő (ő, az) áldoz"

II. sém séma: Alany (kartṛ m. = कर्तृ) – Igealak

• pl. rāmo yajati = रामो यजति = „Rāma áldozattal tisztel, „Rāma áldoz”

Ha az alany (**kartṛ m. = कर्तृ) egy nem passzív igemondatban szerepel, akkor az alany alanyeset (nominativus)us (első eset, prathamā = प्रथमा) esetben áll. A szám (vacana n. = वचन) egyezik az alany és az igealak között.

6.2. Az igék képzése

Egy véges (rögzült) igealak, azaz személyes végződésű igemondat a szanszkritban a következőket fejezi ki:

1. Jelentés (**artha m. अर्थ)
2. Személy és szám (vacana n. = वचन) (én, te, ő <ő, az>, mi ketten, ti ketten, ők ketten, mi, ti, ők)
3. Viselkedésmód (genus verbi):
   1. Parasmaipada (n. = परस्मैपद) („másra utaló szóalak”): Aktívum. pl. yajati = यजति = „Ő áldozattal tisztel” (nevezetesen a pap, aki másokért végzi az áldozatot)
   2. Ātmanepada (n. = आत्मनेपद) („önmagára utaló szóalak”): Medium. pl. yajate = यजते = „Ő áldozattal tisztel saját érdeke érdekében” (nevezetesen az áldozó úr, aki önmagáért és családjáért áldoz)
   3. Passzív (**karman n. = कर्मन्). pl. ijyate = इज्यते = „Áldozattal tisztelik”

Sok esetben az Ātmanepada jelentésárnyalata már nem ismerhető fel; sőt, még a műköltők is gyakran használják az Ātmanepadát jelentéskülönbség nélkül a Parasmaipadához képest. Ugyanakkor fordításkor mindig pontosan figyelembe kell venni, hogy esetleg ilyen jelentésárnyalat áll-e fenn.

Azokat az igéket, amelyeket a Parasmaipadában és az Ātmanepadában (a specifikus Ātmanepada-jelentésben) használnak, Ubhayapada-igéknek nevezzük (ubhayapada n. = उभयपद = "mindkét szóforma").

Egyes igéket vagy csak a Parasmaipadában, vagy csak az Ātmanepadában használnak. Ezeknél az igéknél az Ātmanepada, illetve a Parasmaipada nem rendelkezik specifikus jelentéssel. Például: manyate = मन्यते = "ő (ő, ő) gondol" (specifikus Ātmanepada-jelentés nélkül).

4. Kifejezésmód (Módus):
   1. Indikatívus: Állító mód
   2. Kívánó mód (optativus): Kívánság és lehetőség kifejezése
   3. Felszólító mód: Parancsoló mód
5. Idő (Tempus):
   1. Jelen idő: Jelenidő
   2. Múlt idő (imperfektum)
   3. Perfektum
   4. Aorisztus
   5. Jövő idő: Jövendőidő
   6. Kondicionális

Az időket igealakok (törzsek) alkotják: jelen idő törzs, aorist törzs, perfekta törzs, jövő idő törzs.

6.3. Jelentő mód jelen idő (laṭ = लट्)

A jelen idő a jelen idejű igeidő, különösen az állandóság kifejezésére is szolgál.

A jelentő mód (kijelentő alak) jelen idő úgy képződik, hogy a jelen idő törzséhez hozzáadják az úgynevezett elsődleges végződéseket.

Példák:

Tő (dhātu)	Jelen idejű tő	3. Person egyes szám Indikativ Jelen idő Parasmaipada
viś = विश्	viśa = विश	viśati = विशति = "er (sie, es) tritt ein"
bhū = भू	bhava = भव	bhavati = भवति = "er (sie, es) entsteht"
nṛt = नृत्	nṛtya = नृत्य	nṛtyati = नृत्यति = "er (sie, es) tanzt"

6.4. A harmadik személy fő végződései (prathama m. = प्रथम = "első (!) személy")

	Singular (Egyes szám) ekavacana n. एकवचन	Plural (Többes szám) bahuvacana n. बहुवचन
Parasmaipada n. परस्मैपद	-ti -ति	-nti -न्ति
Ātmanepada n. आत्मनेपद	-te -ते	-nte -न्ते

Példa yaj = यज् = "áldozattal tisztel", "áldoz":
Jelen idő alapja: yaja = यज
3. sg. P. yajati = यजति
3. pl. P. yajanti = यजन्ति
3. sg. Ā. yajate = यजते
3. pl. Ā. yajante = यजन्ते

6.5. A jelen idő alapjának képzése

6.5.1. A 6. jelen időosztályú igék (tudādi = तुदादि = "tud stb.")

Jelen idő alapja = Gyökér középszintben (ahol felsorolják) + a-

Gyökér (dhātu m.) धातु	Jelen idő alapja
viś विश्	viśa- विश-
sṛj सृज्	sṛja- सृज-

6.5.2. Az 1. jelen időosztályú igék (bhvādi / bhūvādi = भ्वादि / भूवादि = "bhū stb.")

Jelen idő alapja = Gyökér magas szintben (ritkán nyújtott szint) + a-
Gyökér (dhātu m.) धातु	Magas szint	a- előtti magas szint	Jelen idő alapja
bhū भू	bho भो	bhav भव्	bhava- भव-
nī नी	ne ने	nay नय्	naya- नय-
smṛ स्मृ	smar स्मर्	smar स्मर्	smara- स्मर-
yaj यज्	yaj यज्	yaj यज्	yaja- यज-
nind निन्द्	nind निन्द्	nind निन्द्	ninda- निन्द-

6.5.2.1. A szóvégi e és o sandhi-ja

Szóbeli környezetben a magánhangzók előtt az e hangot ay-ra, az o hangot pedig av-ra cseréljük.

6.5.2.2. Hangfokozás (ablaut)

Mélyfok Elhagyott fok	Magasfok Teljes fok Guṇa m. गुण	Nyújtott fok Vṛddhi f. वृद्धि
ø	a	ā
i / ī	e	ai
u / ū	o	au
ṛ / ṝ	ar	ār
ḷ	al	āl

6.5.3. A 4. jelen időosztályba tartozó igék (divādi = दिवादि = "div stb.")

Jelen időtő = Gyökér mélyfokban (ahol felsorolják) + ya-

Gyökér (dhātu m.) धातु	Jelen időtő
nṛt नृत्	nṛtya- नृत्य-
muh मुह्	muhya- मुह्य-
yudh युध्	yudhya- युध्य-
man मन्	manya- मन्य-

6.5.4. Tőmagánhangzó, tematikus jelen időosztályok

Az a hangot a jelen időosztályok tőképzősuffixumaiban tőmagánhangzónak nevezzük. Azok a jelen időosztályok, amelyeknek tőképzősuffixumában a hang van, ezért "tematikus jelen időosztályok".

6.6. Beszélt szanszkrit: További kérdések (praśna m. = प्रश्न)

N. N. kiṃ karoti? = N.N. किं करोति = "Mit csinál N. N.?"
N. N. (plural) kiṃ kurvanti? = N.N. किं कुर्वन्ति = "Mit csinálnak az N.N.-ek?"
(karoti, kurvanti a kṛ = कृ 8 U: "csinál, készít")
kiṃ kuśalam? = किं कुशलम् = "Jól van?, Hogy van?"
Válasz: sarvathā kuśalam = सर्वथा कुशलम् = "(Nekem) minden tekintetben jól van."

6.7. Szószedet

A szanszkertben az igéket a tő-alakban adják meg. A tő után álló szám a konjugációs osztályt jelöli.

• P: A tő csak Parasmaipada
• Ā: A tő csak Ātmanepada
• U: Ubhayapada ("mindkét szóforma"): a tőt Parasmaipada és Ātmanepada kontextusban használják.
• (): Zárójelben a 3. személy egyes szám jelen idő indikativ (laṭ) áll.

Tanulja meg a következő szavakat:

• yaj 1 U (yajati) यज् यजति : áldozattal tisztel, áldoz
• bhū 1 P (bhavati) भू भवति : válik, keletkezik, van
• smṛ 1 P (smarati) स्मृ स्मरति : szem előtt tart, emlékezik
• nṛt 4 P (nṛtyati) नृत् नृत्यति : táncol
• nī 1 U (nayati) नी नयति : vezet
• man 4 Ā (manyate) मन् मन्यते : gondol
• muh 4 P (muhyati) मुह् मुह्यति : összezavarodik
• yudh 4 Ā (yudhyate) युध् युध्यते : harcol
• viś 6 P (viśati) विश् विशति : belép
• sṛj 6 P (sṛjati) सृज् सृजति : elenged, kibocsát, emanál

6.8. Gyakorlat

A) Alkossön mondatokat a zárójelben megadott tövekkel az igék behelyettesítésével:

1. brāhmaṇas ... (yaj, nṛt, viś, man, yudh, nī, muh)
   ब्राह्मणस् ... यज्, नृत्, विश्, मन्, युध्, नी, मुह्
2. devas ... (nṛt, yudh, smṛ, sṛj)
   देवस् ... नृत्, युध्, स्मृ, सृज्
3. kavis ... (man, smṛ, viś)
   कविस् ... मन्, स्मृ, विश्
4. dhenus ... (viś, bhū)
   धेनुस् ... विश्, भू

B) Alkossák meg az A gyakorlatban képzett mondatokat többes számban.

C) Fordítsák szanszkritra:

1. Áldozattal tisztel. (Áldozati pap egy áldozatúr számára)
2. Śiva táncol.
3. Rāma vezet.
4. A śūdrák zavarban vannak.
5. A kṣatriya nők belépnek.
6. Az ÚR bocsátja ki.
7. A kṣatriya tisztel áldozattal. (áldozatúrként)
8. A śūdra nők táncolnak.
9. A kṣatriyák harcolnak.
10. Szent férfiak vezetnek.
11. Emlékeznek.
12. Ki (nőnemű) táncol?
13. A (megemlített) bráhmani nő táncol.

Śivo nṛtyati = शिवो नृत्यति
Śiva Naṭarāja (नटराज), Kadavul Hindu Temple, Kauai, Hawaii
(Képmegjelenítés forrása: Wikipedia, CC-BY-SA 2.5)

6.9. Ismétlő gyakorlat

A) Beillesztési gyakorlat: Képezzen kérdéseket, amelyekre a következő beillesztési gyakorlatok után képzett mondatok válaszai vannak:

1. devas ... (īśvara, nṛt, sṛj, agni, indra)
   देवस् ... ईश्वर, नृत्, सृज्, अग्नि, इन्द्र
2. (dvija, sādhu, kavi) ... brāhmaṇaḥ
   द्विज, साधु, कवि ... ब्राह्मणः
3. (śruti) ... vedaḥ
   श्रुति ... वेदः
4. (veda) ... śrutiḥ
   वेद ... श्रुतिः
5. (brāhmaṇa, guru) ... yajanti
   ब्राह्मण, गुरु ... यजन्ति
6. (devī) ... indrāṇī
   देवी ... इन्द्राणी
7. (śūdra, śūdrā, devī) ... nṛtyanti
   शूद्र, शूद्रा, देवी ... नृत्यन्ति
8. (kṣatriya) ... yudhyante
   क्षत्रिय ... युध्यन्ते
9. (brāhmaṇa, brāhmaṇī) ... viśanti
   ब्राह्मण, ब्राह्मणी ... विशन्ति
10. (guru) ... candrakīrtiḥ

गुरु ... चन्द्रकीर्तिः

11. (sādhu) ... rāmaḥ

साधु ... रामः

B) Alakítsa többes számra:

1. brāhmaṇo yajati. = ब्राह्मणो यजति
2. kaiṣā. = कैषा
3. kṣatriyo yajate. = क्षत्रियो यजते
4. sādhvī smarati. = साध्वी स्मरति
5. vaiśyā muhyati. = वैश्या मुह्यति
6. sṛjati. = सृजति
7. devī manyate. = देवी मन्यते
8. gururviśati. = गुरुर्विशति
9. ko 'yam. = को ऽयम्
10. iyaṃ devī nṛtyati. = इयं देवी नृत्यति
11. eṣa devo yudhyate. = एष देवो युध्यते
12. sa sṛjati. = स सृजति
13. paśurdhenuḥ. = पशुर्धेनुः
14. keyam. = केयम्

C) Alakítsa az Ātmanepada alakot:

1. rāmo yajati. = रामो यजति
2. kṣatriyā nayanti. = क्षत्रिया नयन्ति

D) Alakítsa a nőnemű alakot:

1. śūdro nayati. = शूद्रो नयति
2. sādhurviśati. = साधुर्विशति
3. brāhmaṇaḥ smarati. = ब्राह्मणः स्मरति
4. kṣatriyo yudhyate. = क्षत्रियो युध्यते
5. devo guruḥ. = देवो गुरुः

E) Fordítsa le:

1. devatānnapūrṇā. = देवतान्नपूर्णा
2. śūdretarā. = शूद्रेतरा
3. vaiśyastulādhāraḥ. = वैश्यस्तुलाधारः
4. kavirmāghaḥ. = कविर्माघः
5. devyumā. = देव्युमा
6. śrutirvedaḥ. = श्रुतिर्वेदः
7. dhenurviśati. = धेनुर्विशति
8. guruścaitanyaḥ. = गुरुश्चैतन्यः
9. devīndrāṇī. = देवीन्द्राणी
10. sādhurguruḥ. = साधुर्गुरुः
11. gururyajate. = गुरुर्यजते

F) Fordítsa le szanszkritra:

1. Rāma áldozatot végez (áldozat urakéntszin).
2. Durgā egy istennő.
3. Mīnākṣī egy istennő.

Mīnākṣī (मीनाक्षी), Mīnākṣī-templom, Madurai, Tamil Nadu
(Kép forrása: Wikipedia, közkincs)

4. Ők zavarodottak.
5. Rāma egy szent ember.
6. Ki az ÚR?
7. Indra az ÚR.
8. A haszonállatok belépnek.
9. Viṣṇu emanáltat = Viṣṇu teremt.
10. A kétszerszülöttek jók.
11. A hármas (tudás) a Sāmaveda, a Ṛgveda és a Yajurveda. (2 lehetőség)
12. Ez az istennő jó.
13. Az öt "gyötrelem": a nemtudás, az énhit, a szenvedély (szerelem), a gyűlölet, a testhez való ragaszkodás. (2 lehetőség)
14. "Brahmā tartózkodási állapotai": a baráti jóakarat, az együttérzés, az együttörvendés, az egykedvűség. (2 lehetőség)
15. Ezek a brahmanok mások megbízásából áldoznak.
16. A brahmanok, a kṣatriyák és a vaiśyák kétszerszülöttek. (2 lehetőség)
17. A tudományok (egy fejedelem számára) a következők: filozófia, a hármas (véda-tudás), gazdaságtan és politika. (2 lehetőség)
18. Jól van?
19. (Nekem) minden tekintetben jól megy.