7. lecke

Heti idézet

धर्मो जयति नधर्मः
सत्यं जयति नानृतम् ।
क्षमा जयति न क्रोधो
देवो जयति नासुरः ॥

dharmo jayati nādharmaḥ
satyaṃ jayati nānṛtam |
kṣamā jayati na krodho
devo jayati nāsuraḥ ||

A jog győz, nem a bűn,
Az igazság győz, nem az álhazság,
[L13> A türelem győz, nem a harag,
Az Isten győz, nem az istentelen.

7.1. A ragozott mondat közvetlen tárggyal

Séma:
(Alany = kartṛ m. = कर्तृ) – közvetlen tárgy (karman n. = कर्मन्) – ige

pl.

• rāmaḥ phalaṃ khādati = रामः फलं खादति : „Ráma eszik (kaut) egy gyümölcsöt.”
• brāhmaṇo devaṃ yajati = ब्राह्मणो देवं यजति : „A bráhmanas istent áldozattal tisztel (valaki másért).”

Ha az ige a parasmaipada vagy az Ātmanepada alakjában áll, akkor a közvetlen tárgy (karman n. = कर्मन्) általában a tárgyesetben áll (Wenfall, dvitīyā f. = द्वितीया).

7.2. A tárgyeset (Wenfall, dvitīyā f. = द्वितीया = „második esetrag”)

A tárgyeset egyes számú nemű és nőnemű végződése magánhangzó után: -m

Hímnemű szavak végződése	tárgyeset (accusativus) egyes szám
-a: deva	devam देवम्
-i: kavi	kavim कविम्
-u: guru	gurum गुरुम्
Nőnemű szavak végződése	tárgyeset (accusativus) egyes szám
-ā: devatā	devatām देवताम्
-i: śruti	śrutim श्रुतिम्
-ī: devī	devīm देवीम्
-u: dhenu	dhenum धेनुम्

A magánhangzóra végződő tövek hímnemű alakjainak többes szám tárgyesete (kivéve: egy szótagú gyöktövek hosszú magánhangzóra): a szóvégi magánhangzó megnyújtása + -n

Hímnemű szavak végződése	tárgyeset (accusativus) többes szám
-a: deva	devān देवान्
-i: kavi	kavīn कवीन्
-u: guru	gurūn गुरून्

A magánhangzóra végződő tövek nőnemű alakjainak többes szám tárgyesete (kivéve: egy szótagú gyöktövek hosszú magánhangzóra): a szóvégi magánhangzó megnyújtása + -s

Nőnemű szavak végződése	tárgyeset (accusativus) többes szám
-ā: devatā	devatās देवतास्
-i: śruti	śrutīs श्रुतीस्
-ī: devī	devīs देवीस्
-u: dhenu	dhenūs धेनूस्

7.2.1. A kérdő- és mutató névmások egyes és többes számú tárgyesete

		hímnem	nőnem	semlegesnem
kim wer/was	sg.	kam कम्	kām काम्	kim किम्
	pl.	kān कान्	kās कास्	kāni कानि
tad er/jenes	sg.	tam तम्	tām ताम्	tad तद्
	pl.	tān तान्	tās तास्	tāni तानि
etad dieses hier	sg.	etam / enam एतम् / एनम्	etām / enām एताम् / एनाम्	etad / enad एतद् / एनद्
	pl.	etān / enān एतान् / एनान्	etās / enās एतास् / एनास्	etāni / enāni एतानि / एनानि
idam dieses	sg.	imam / enam इमम् / एनम्	imām / enām इमाम् / एनाम्	idam / enad इदम् / एनद्
	pl.	imān / enān इमान् / एनान्	imās / enās इमास् / एनास्	imāni / enāni इमानि / एनानि

Az enam (एनम्) stb. alakok a enad (एनद्) tövhez tartoznak, amely csak egyes esetekben képez alakokat. Ezeket az etad és idam alakok helyett használják, ha a rájuk utaló dolog az előző szövegben már szerepelt.
pl. ayaṃ devaḥ, enaṃ yajante. = अयं देवः । एनं यजन्ते ॥ : "Ő egy isten. Áldozatot mutatnak be neki."

7.2.2. Az akkusativus (dvitīyā f. = द्वितीया) használata

Az akkusativus (dvitīyā f. = द्वितीया) a következőket jelöli:

1. Nem passzív igemondatban: a karman n. (कर्मन्) kifejezett cselekvés közvetlen tárgyát:
   pl.
   • devaṃ yajati = देवं यजति : "Egy istennek mutat be áldozatot."
   • phalam āpnoti = फलमाप्नोति : "Eléri a gyümölcsöt (pl. cselekedetének eredményét)."
2. Mozgást, haladást vagy hasonló cselekvést kifejező igéknél az akkusativus a mozgás célját jelöli:
   pl.
   • narakaṃ gacchati = नरकं गच्छति : "A pokolba megy."

Az akkusativus további használatát később tárgyaljuk.

7.3. A végződő -n sandhi-ja

Kiejtés végén -n:

1. Hangzó palatális és retroflexus sparśa, valamint ś- előtt a hangnak megfelelő nazálissal helyettesítendő:

   • -n j-, jh-, ñ-, ś- előtt » -ñ
   • -n ḍ-, ḍh-, ṇ-, ṣ- előtt » -ṇ
     pl. kṣatriyān + jayati » kṣatriyāñ jayati = क्षत्रियांञ्जयति : „Megveri a kṣatriyákat.”
     Az ś- kezdetű szó elején általában ch-vá alakul:
     gurūn + śṛṇoti » gurūñ chṛṇoti (mellékelve gurūñ śṛṇoti) = गुरूञ्छृणोति (गुरूञ्शृणोति) : „Hallgatja a tanárokat.” „Figyel a tanárokra.”

2. Hangzó l- kezdetű szó elején -l Anunāsika-val (nazalizált l, írásban ल् Anunāsika-val ँ) helyettesítendő:
   pl. paśūn + labhate » पशूंल्लभते : „Haszonállatokat szerez.”

3. Hangzó palatális, retroflexus vagy dentális szó elején Anusvāra + a hangnak megfelelő sziszegővel helyettesítendő:

   • -n c-, ch- előtt » -ṃś
   • -n ṭ-, ṭh- előtt » -ṃṣ
   • -n t-, th- előtt » -ṃs
     pl. devān + ca » devāṃś ca = देवांश्च : „és az istenek (tárgyeset)”
     devān + tu » devāṃs tu = देवांस्तु : „de az istenek (tárgyeset)”

4. Rövid magánhangzó után (lásd később) a szó végén álló -n minden más esetben változatlan marad.

7.4. A középnem (napuṃsaka n. = नपुंसक)

A középnemben a nominatívus (prathamā) és az akkusztívus (dvitīyā) alakjai megegyeznek.

7.4.1. Az -a végű tövek középneme

• Tárgyeset (nominativus) / alanyeset (accusativus) egyes szám: -m
  pl. phala n. = फल = "gyümölcs": Nom. / Akk. sg. phalam = फलम्
• Tárgyeset (nominativus) / alanyeset (accusativus) többes szám: -āni
  pl. phala n. = फल: Nom. / Akk. pl. phalāni = फलानि

7.5. Athematikus jelenidőosztályok

Az ötödik jelenidőosztály egy úgynevezett athematikus jelenidőtövi alakot képez, azaz a jelenidőstamm nem – mint a tematikus jelenidőosztályoknál (1., 4., 6., 10. osztály) – a „témavokál” -a végződésre végződik.

Az athematikus jelenidőosztályok tőváltást mutatnak, azaz két alakja van a jelenidőtönek:

1. erős tő: magas fokú (ritkán nyújtott fokú)
2. gyenge tő: mély fokú

Az erős töm a következő helyeken áll:

• az egyes szám jelzős mód (laṭ) és múlt idő (imperfektum) (laṅ) jelzős módjában Parasmaipada
• az első személyek mind a Felszólító mód (loṭ) Parasmaipada és Ātmanepada
• a harmadik személy egyes szám Felszólító mód (loṭ) Parasmaipada

Minden más alak a gyenge jelenidő-tőre épül.

7.5.1. A harmas szám többes számú személyei az athematikus tőknél

Az athematikus jelenidő-tők esetén a harmas szám többes számú személyei:

• Parasmaipada: -anti
• Ātmanepada: -ate

7.5.2. Az ötödik jelenidő-osztály (svādi = स्वादि = "su stb.")

• Erős tő: (általában) mély fokú tő (ahogy fentebb említve) + -no-
• Gyenge tő: (általában) mély fokú tő (ahogy fentebb említve) + -nu-

Magánhangzó végződés előtt magánhangzóra végződő gyököknél a -nu- helyett -nv-, mássalhangzóra végződő gyököknél pedig magánhangzó végződés előtt a -nu- helyett -nuv- szerepel.

Példák:

Tő धातु	Starker Tő	Schwacher Tő	Magánhangzó előtt (gyenge)
āp 5 P आप् "erreichen"	āp-no (3.sg. āpnoti = आप्नोति)	āp-nu	āp-nuv (3.pl. āpnuvanti = आप्नुवन्ति)
aś 5 Ā अश् "erreichen"	—	aś-nu (3.sg. aśnute = अश्नुते)	aś-nuv (3.pl. aśnuvate = अश्नुवते)
su 5 U सु "auspressen"	su-no (3.sg. sunoti = सुनोति)	su-nu (3.sg. sunute = सुनुते)	su-nv (3.pl. sunvanti = सुन्वन्ति, 3.pl. sunvate = सुन्वते)
śru 5 P श्रु "hören"	śṛ-ṇo (3.sg. śṛṇoti = शृणोति)	śṛ-ṇu	śṛ-ṇv (3.pl. śṛṇvanti = शृण्वन्ति)

7.6. Szószedet

Tanulják meg a következő szavakat:

• aś 5 Ā (aśnute) अश् अश्नुते : elérni, eljutni, birtokba venni
• āp 5 P (āpnoti) आप् आप्नोति : elérni, birtokba venni
• kup 4 P (kupyati) कुप् कुप्यति : dühöngeni
• krudh 4 P (krudhyati) क्रुध् क्रुध्यति : dühöngeni
• khād 1 P (khādati) खाद् खादति : rágcsálni, enni
• śru 5 P (śṛṇoti !) श्रु शृणोति : hallani (valamit: tárgyeset, valakit: birtokos eset vagy tárgyeset; valamiről: tárgyeset; valakitől: birtokos eset, ablativeus, instrumentalis)
• su 5 U (sunoti) सु सुनोति : kinyomni
• soma m. सोम : kinyomott ital, Szóma; Hold (Melyik növényből préselték a Szomát, máig vitatott).

Kép: Ez volt-e a védikus Szóma-növény?: Lúdbirka-gomba: Amanita muscaria (L.) Lam.
(Képmegjelenés: Részletek)

• phala n. फल : gyümölcs (átvitt értelemben is: cselekedet (karmikus) gyümölcse)
• nṛtya n. नृत्य : tánc
• svarga m. स्वर्ग : mennyország
• naraka m. नरक : pokol (egy hindu felfogás szerint az univerzum egy tojás formájú (Brahmāṇḍa m.n. = ब्रह्माण्ड = "Brahmā tojása"): a föld felett hat mennyország van növekvő boldogsággal, a föld alatt hét úgynevezett pātāla n. = पाताल, a nāga m. = नाग (kígyók) és más mitikus lények lakhelye, közöttük hét pokol van növekvő szenvedésekkel)
• aṅga n. अङ्ग : testrész, alkotóelem; továbbá = vedāṅga = वेदाङ्ग
• gam 1 P (gacchati) गम् गच्छति : menn (A helyi igeosztályozás szerint az 1. jelen időosztályba tartozik, de valójában egy képzés a jelen idejű tőképző utótag -ccha- segítségével: gam » mélyfok (gm ») ga-ccha-ti)

7.7. Gyakorlat

A) Írja be az egyes szám és a többes szám esetén a közvetlen tárgyat, illetve az irányt kifejező akkuzatívust:

1. brāhmaṇas ... yajati (deva, devī, viṣṇu, agni, devatā)
   ब्राह्मणस् ... यजति (देव, देवी, विष्णु, अग्नि, देवता)

Ábr.: Viṣṇu = विष्णु, 8./9. század.
(Képmegjelölés: Részletek)

2. gurus ... khādati (phala)
   गुरुस् ... खादति (फल)
3. sādhus ... gacchati (svarga)
   साधुस् ... गच्छति (स्वर्ग)
4. śūdrā ... gacchati (naraka)
   शूद्रा ... गच्छति (नरक)
5. ... jayati (śūdra)
   ... जयति (शूद्र)
6. ... labhate (dhenu, paśu, phala)
   ... लभते (धेनु, पशु, फल)

B) Illessék be a megfelelő igealakokat:

1. sādhuḥ svargaṃ ... (āp, gam, aś)
   साधुः स्वर्गम् ... (आप्, गम्, अश्)
2. brāhmaṇaḥ somam ... (su) (2 Formen)
   ब्राह्मणः सोमम् ... (सु)
3. sādhur gurum ... (śru)
   साधुर्गुरुम् ... (श्रु)
4. devī ... (kup, krudh)
   देवी ... (कुप्, क्रुध्)

C) Írja át a B) gyakorlati mondatokat többes számra: alany, tárgy és ige.

D) Írja át Ātmanepada alakba:

1. sunvanti.
   सुन्वन्ति ।
2. nayanti.
   नयन्ति ।
3. sunoti.
   सुनोति ।
4. yajati.
   यजति ।

Kép: yajati = यजति — Védákn áldozat = yajña m. = यज्ञ
(Képmegjelölés: Részletek)

E) Képezze meg az eddig tanos főnevek accusativusát (dvitīyā) sg. és pl.

F) Fordítsa le:

1. narakāṃś ca svargāṃś ca gacchanti.
   नरकांश्च स्वर्गांश्च गच्छन्ति ।
2. gurūṃs tu śṛṇvanti.
   गुरूूंस्तु शृण्वन्ति ।
3. A śūdrák elnyernek egy eget.
4. A kṣatriyák isteneket áldozati urakként imádnak áldozatokkal.
5. A vaiśyák asszonyok istenségeket imádnak áldozatokkal.
6. Az ÚR haragszik.
7. śikṣā kalpo vyākaraṇaṃ niruktaṃ chando jyotiṣam aṅgāni.
   शिक्षा कल्पो व्याकरणं निरुक्तं छन्दो ज्योतिषमङ्गानि ।
8. Melyik istennek áldoz ez a bráhmana?

Ábra: Melyik istennek áldoznak itt? Válasz: Gaṇeśa (Gaṇapati) = गणेश (गणपति). Gaṇapatihoma (yajña).
(Képmeghatározás: Részletek)

9. Mit rág ez a szent ember?
10. Mit préselnek ezek (ide)?
11. Ő a tanító. Hallgatnak rá (= hallgatók).