Lektion 43
43.1. Personalendungen der 2. Person (मध्यमः = "mittlere <Person>")
| परस्मैपदम् | आत्मनेपदम् | |||
|---|---|---|---|---|
| एकवचनम् | बहुवचनम् | एकवचनम् | बहुवचनम् | |
| Primärendungen | -si | -tha | -se | -dhve |
| Sekundärendungen | -s | -ta | -thās | -dhvam |
| Perfektendungen | -tha | -a | -se | -dhve |
Beachten Sie, dass die Sekundärendung der 2.pl.P. identisch ist mit der Sekundärendung der 3.sg.Ā.
43.2. Bildung der Verbalformen der 2. Person (मध्यमः)
2.Person:
- Singular: "du"
- Plural: "ihr" (mehr als zwei!)
43.2.1. Thematische Stämme

Die 3.sg.Ā.Imperfekt bzw. Optativ ist formgleich mit der 2.pl.P.Imperfekt bzw. Optativ!
43.2.1.1. Erste Präsensklasse (भ्वादि)
भू 1P
| परस्मैपदम् | आत्मनेपदम् | |||
|---|---|---|---|---|
| एकवचनम् | बहुवचनम् | एकवचनम् | बहुवचनम् | |
| Indikativ Präsens लट् | भवसि bho + a + si | भवथ | <भवसे> | <भवध्वे> |
| Imperfekt लङ् | अभवस् | अभवत | <अभवथास्> | <अभवध्वम्> |
| Optativ विधिलिङ् | भवेस् | भवेत | <भवेथास्> | <भवेध्वम्> |
43.2.1.2. Sechste Präsensklasse (तुदादि)
विश् 6P
| परस्मैपदम् | आत्मनेपदम् | |||
|---|---|---|---|---|
| एकवचनम् | बहुवचनम् | एकवचनम् | बहुवचनम् | |
| Indikativ Präsens लट् | विशसि | विशथ | <विशसे> | <विशध्वे> |
| Imperfekt लङ् | अविशस् | अविशत | <अविशथास्> | <अविशध्वम्> |
| Optativ विधिलिङ् | विशेस् | विशेत | <विशेथास्> | <विशेध्वम्> |
43.2.1.3. Vierte Präsensklasse (दिवादि)
नृत् 4P
| परस्मैपदम् | आत्मनेपदम् | |||
|---|---|---|---|---|
| एकवचनम् | बहुवचनम् | एकवचनम् | बहुवचनम् | |
| Indikativ Präsens लट् | नृत्यसि | नृत्यथ | <नृत्यसे> | <नृत्यध्वे> |
| Imperfekt लङ् | अनृत्यस् | अनृत्यत | <अनृत्यथास्> | <अनृत्यध्वम्> |
| Optativ विधिलिङ् | नृत्येस् | नृत्येत | <नृत्येथास्> | <नृत्येध्वम्> |
43.2.1.4. Zehnte Präsensklasse (चुरादि) und Kausative
चुर् 10U
| परस्मैपदम् | आत्मनेपदम् | |||
|---|---|---|---|---|
| एकवचनम् | बहुवचनम् | एकवचनम् | बहुवचनम् | |
| Indikativ Präsens लट् | चोरयसि | चोरयथ | चोरयसे | चोरयध्वे |
| Imperfekt लङ् | अचोरयस् | अचोरयत | अचोरयथास् | अचोरयध्वम् |
| Optativ विधिलिङ् | चोरयेस् | चोरयेत | चोरयेथास् | चोरयेध्वम् |
43.2.1.5. Passiv
ईक्ष् 1Ā
| एकवचनम् | बहुवचनम् | |
|---|---|---|
| Indikativ Präsens लट् | ईक्ष्यसे īkṣ-ya-se | ईक्ष्यध्वे |
| Imperfekt लङ् | ऐक्ष्यथास् | ऐक्ष्यध्वम् |
| Optativ विधिलिङ् | ईक्ष्येथास् | ईक्ष्येध्वम् |
43.2.1.6. Futur (ऌट्)
43.2.1.6.1. अनिट्-Bildungen
दा 3U
| परस्मैपदम् | आत्मनेपदम् | ||
|---|---|---|---|
| एकवचनम् | बहुवचनम् | एकवचनम् | बहुवचनम् |
| दास्यसि | दास्यथ | दास्यसे | दास्यध्वे |
43.2.1.6.2. सेट्-Bildungen
भू 1P
| परस्मैपदम् | आत्मनेपदम् | ||
|---|---|---|---|
| एकवचनम् | बहुवचनम् | एकवचनम् | बहुवचनम् |
| भविष्यसि | भविष्यथ | <भविष्यसे> | <भविष्यध्वे> |
43.3. Das Personalpronomen der zweiten Person
- Singular: त्वद् "du"
- Plural: युष्मद् "ihr"
| एकवचनम् (त्वद्) | बहुवचनम् (युष्मद्) | |
|---|---|---|
| प्रथमा | त्वम् | यूयम् |
| द्वितीया | त्वाम् त्वा | युष्मान् वस् |
| तृतीया | त्वया | युष्माभिस् |
| चतुर्थी | तुभ्यम् ते | युष्मभ्यम् वस् |
| पञ्चमी | त्वत् | युष्मत् |
| षष्ठी | तव ते | युष्माकम् वस् |
| सप्तमी | त्वयि | युष्मासु |
Die Formen त्वा, ते, वस् dürfen nicht an erster Stelle eines Satzes oder einer Vershälfte gebraucht werden. Auch vor च, वा, एव und einigen anderen Partikeln dürfen sie nicht verwendet werden:
त्वां मां च "dich und mich"
43.4. Wortliste
ज्ञा + आ Kausativ आज्ञापयति : befehlen, anordnen
आपण m.: Markt

Abb.: आपणः
(Bildquelle: Details)
सत्वर 3: schnell, eilig
पण्य 3: käuflich; n.: Ware, Handel

Abb.: पण्यानि
(Bildquelle: Details)
आम् : ja
सम m. = वर्ष n.
-आयुत 3: versehen mit
भद्र 3: gut, glücklich; Vokativ: mein Lieber!
समय m. (zu सम्-इ): Übereinkunft, Vertrag, Frist, Termin, Zeit
निश्चित 3: entschieden, festgesetzt
नोचेत् : wenn nicht, sonst
विलम्ब n.m.: Verzögerung, Verspätung
विपणि f.: Laden

Abb.: विपणिः
(Bildquelle: Details)
वणिज् m.: Kaufmann

Abb.: वणिक्
(Bildquelle: Details)
वर 3: bester
शीघ्र 3: schnell, rasch
वत्स m.: Kalb, Junges, Kind ; Vok.: mein Lieber

Abb.: वत्सः
(Bildquelle: Details)
उत्तम 3: oberster, bester
अल्प 3: klein, gering
मूल्य n.: Wert, Preis
कियत् 3: wie gross
शर्करा f.: Zucker (das deutsche "Zucker" geht über italienisch zucchero, von dort über arabisch sukkar - سكر und persisch äkär - شکر auf das Sanskrit शर्करा zurück!)
अधिक 3: zusätzlich, überschüssig, ausserordendlich
तर्हि : damals, dann ; darum, also
तुल् 10 तुलयति । तोलयति : wägen

Abb.: तोलन्ति
(Bildquelle: Details)
कर्गल n.: Papier
संपुट m.: Dose (hier: Paket, Bündel)
पुरतस् : vorn, davor, vor
श्रेष्ठिन् m.: reicher Kaufmann
जव 3: schnell, eilig
द्रु 1P द्रवति rennen
Perf. IIIa दुद्राव, दुद्रुवुर्
Fut. द्रोष्यति
Pass. द्रूयते
Kaus. द्रावयति
PPP द्रुत
Absol. -द्रुत्य
Inf. द्रोतुम्
रे Interjektion: He! Du da!
अन्यद् 3: ein anderer (Deklination wie यद् )
वञ्चक m.: Betrüger
पश्चात्ताप m.: Reue
इत्थम् Adv.: auf diese Weise, so
दिन n.: Tag
जन्मन् n.: Geburt
आनन्द m.: Wonne, Freude
43.5. Übung
A) Bilden Sie die in Zeit, Zahl, Modus u. s. w. entsprechende 2. Person zu folgenden Verbformen:
- आर्हम्
- कुप्येम
- ऐच्छन्
- ईक्षेरन्
- कल्पने
- क्रामन्ति
- क्रेष्याम
- गच्छेयम्
- गायति
- चर्यते
- चेष्यन्ति
- जायेय
- आज्ञापयत्
- विजयते
- जीव्येत
- तुदामः
- अतरन्
- त्यजामि
- दहेयम्
- आदास्ये
- दिशति
- अदूष्यम्
- दृश्यामहे
- नश्येयुः
- आनीयामहि
- नृत्यामि
- पचेत्
- पतिष्यामि
- आपद्यत
- पिबामः
- अपृच्छ्ये
- बुध्यामहे
- भजेम
- प्राभवन्
- भरिष्यन्ते
- मन्ये
- मुच्येरन्
- अम्रियन्त
- यजेत
- युध्येमहि
- अरक्षन्
- लप्स्यन्ते
- अवदम्
- औह्ये
- वसन्ति
- अवावर्तत
- विशामि
- शोचामः
- वर्धेत
- सीदामि
- तिष्ठन्ति
- आहरत्
B) Übersetzen Sie ins Sanskrit:
1. Warum sitzt ihr während der Lehrer steht?
2. Bezweifelst du, ob eine gute Tat eine gute Frucht hat?
3. Werdet ihr dem Vater den innersten Tempelschrein zeigen?
4. Das Preislied welches Dichters hast du gesungen?
5. Werdet ihr diese Früchte verkaufen?
6. Was hast du befohlen?
7. Wann hast du dich in Benares aufgehalten (वृत्)?
8. Habt ihr als Opferherren die Götter mit einem Opfer verehrt?
9. In welcher Stadt wurdest du geboren?
10. Wie rettest du dich (überschreitest) vor dem Feind?

Abb.: कदा पूराववर्तथाः ।
(Bildquelle: Details)
43.6. संवादः = Gespräch
| संवादः | Erklärungen |
|---|---|
| सुरेशः : अशोक1 क्व गच्छसीदानीम् ॥ | 1 Vokativ sg. |
| अशोकः : आपणे गच्छामि । सत्वरमेव कानिचित्पण्यानि क्रीत्वा निवर्तिष्ये ॥ | |
| सुरेशः : किं कश्चिदुत्सवो ऽद्य तव गृहे ॥ | |
| अशोकः : आम् । अद्य पितृपादानां2 जन्मदिनोत्सवः ॥ | 2 -पाद pl. kann an Namen, Titel usw. angefügt werden, um Respekt auszudrücken |
| सुरेशः : किं वयस्तव3 पितृचरणानाम् ॥ | 3 Nom.Akk.sg zu वयस् n. "Alter" |
| अशोकः : पञ्चषष्टिसमायुतं4 मम पितुर्वयः । अद्य मम गृहे बहवः संबन्धिनो मित्राणि चागमिष्यन्ति । त्वयाप्यागन्तव्यम् ॥ | 4 पञ्चषष्टि fünfundsechzig |
| सुरेशः : भद्र5 कतिवादन5k आगमिष्यन्ति जनाः ॥ | 5 Vokativ sg. 5k वादन n. "-Uhr" |
| अशोकः : समयं किं पृच्छसि । षड्वादनं6 यावदागच्छ7 ॥ | 6 षड् "sechs" 7 2.sg.Imperativ |
| सुरेशः : सार्धषड्वादनं यावदागच्छामि चेत् ॥ | |
| अशोकः : नैव षड्वादन एव निश्चितरूपेणागन्तव्यं त्वया ॥ | |
| सुरेशः : अस्तु8 । तर्हि गच्छ त्वं । नोचेद्विलम्बो भविष्यति ॥ | 8 3.sg.Imperativ zu अस् 2P |
| अशोकः : (विपण्यां प्रविशति वणिजमुपसृत्य वदति च) अयि वणिग्वर9 कानिचित्पण्यानि क्रेतुमागतो ऽहम् । देहि10 शीघ्रं मह्यम् ॥ | 9 Vokativ sg. 10 2.sg.Imperativ P zu दा 3U |
| वणिक्11 : वत्स त्वं किंकिं क्रेतुमिच्छसि । मम विपणौ बहून्युत्तमोत्तमानि पण्यानि सन्ति तानि च स्वल्पमूल्यानि । वद12 कियत्परिमाणं किं क्रेतुमिच्छसि ॥ | 11 Nom.sg. zu वणिज् m. 12 2.sg.Imperativ |
| अशोकः : सेरभारा13 शर्करा कियता मूल्येन विक्रीयते ॥ | 13 सेर = Seer (= 0.93310 kg) |
| वणिक् : नाधिक्यं मूल्यम् । केवलमष्टाणकेन14 दास्यामि सेरभारां शर्कराम् ॥ | 14 आणक = Anna = 1/16 Rupee |
| अशोकः : तर्हि तोलयित्वा शीघ्रं सेरपरिमितां शर्करां देहि15 ॥ | 15 2.sg.Imperativ P zu दा 3U |
| वणिक् : (शर्करां कर्गले संपुटीकृत्य) बाल16 गृहाण17 शर्कराम् । देहि च मह्यमाणकाष्टकम्18 । सत्वरं देहि ॥ | 16 Vokativ sg. 17 2.sg.Imperativ 18 अष्ट "acht" |
| अशोकः : (आदाय हस्ते तस्य भारं चाल्पं विलोक्य) भो वणिक् । नैषा सेरभारा शर्करा दृश्यते । पुनः सम्यक्तोलयित्वा19 देहि ॥ | 19 सम्यक् Adv. "richtig" |
| वणिक् : (सहासम्) किमनेन । अकिञ्चिद्करमेतत् । तव भारवहनक्लेशो ऽल्पो भविष्यति ॥ | |
| अशोकः : (मनसि20 किंचिद्विचार्याणकचतुष्टयं21 च तस्य पुरत उपस्थाप्य) भो श्रेष्ठिन् गृहाण22 मूल्यम् । मया हि शीघ्रं गृहं गन्तव्यम् ॥ (इत्युक्त्वा ततः प्रस्थितः) | 20 Lok.sg. zu मनस् n. "Geist" 21 -चतुष्टय "Anzahl von vier" 22 Imperativ.sg. |
| वणिक् : रे बालक23 । एह्येहि24 शृणु25 तावत् । अल्पमेव मूल्यं दत्त्वा क्व व्रजसि । आणकचतुष्टयमन्यदपि देहि ॥ | 23 Vokativ sg. 24 2.g.Imperativ P zu इ+आ 25 2.sg.Imperativ P |
| अशोकः : श्रेष्ठिन्26 । किमनेन । अकिंचित्करमेतत् । नाणकगणनाक्लेशस्ते ऽल्पीयान्भविष्यति27 ॥ (इत्युक्त्वा ततो जवेन द्रवति) | 26 Vokativ sg. 27 Nom.sg.m. Komparativ zu अल्प = "ganz gering" |
| (विपणिस्थो वञ्चको वणिग्28 किमपि कर्तुमशक्नोत् केवलं तस्य मनसि29 पश्चात्ताप एवासीत्) | 28 वणिक् Nom.sg. zu वणिज् 29 Lok.sg. zu मनस् n. "Geist" |
| अशोको गृहमागत्य सर्वमपीतिवृत्तमकथयत् । तत्रस्था सर्वे ऽपि बान्धवा मित्राणि च परमानन्दं प्रापुः । इत्थं जन्मोत्सवः सानन्दं समाप्तिं यातः ॥ | |
| (Nach: Saral Sanskrit Shikshak III, S. 4f.) |

Abb.: शर्करा
(Bildquelle: Details)
lekt4302.jpg: Rita Willaert. -- http://www.flickr.com/photos/rietje/324020365/. -- Zugriff am 2009-01-06. -- Creative Commons Lizenz (Namensnennung, keine kommerzielle Nutzung)
lekt4303.jpg: amrita b. -- http://www.flickr.com/photos/amrita_b/63071274/. -- Zugriff am 2009-01-06. -- Creative Commons Lizenz (Namensnennung, keine kommerzielle Nutzung)
lekt4304.jpg: mckaysavage. -- http://www.flickr.com/photos/mckaysavage/2085721947/. -- Zugriff am 2009-01-06. -- Creative Commons Lizenz (Namensnennung)
lekt4305.jpg: visio. -- http://www.flickr.com/photos/visio/421217297/. -- Zugriff am 2009-01-06. -- Creative Commons Lizenz (Namensnennung, keine kommerzielle Nutzung, share alike)
lekt4306.jpg: wildxplorer. -- http://www.flickr.com/photos/krayker/2123046126/. -- Zugriff am 2009-001-06. -- Creative Commons Lizenz (Namensnennung, share alike)
lekt4307.jpg: Ray Witlin / World Bank. -- http://www.flickr.com/photos/worldbank/2183198505/. -- Zugriff am 2009-01-06. -- Creative Commons Lizenz (Namensnennung, keine kommerzielle Nutzung, keine Bearbeitung)
lekt4308.jpg: G.-U. Tolkiehn / Wikipedia. GNU FDLicense
lekt4309.jpg: Carol Mitchell. -- http://www.flickr.com/photos/webethere/2178184852/. -- Zugriff am 2009-01-07. -- Creative Commons Lizenz (Namensnennung, keine Bearbeitung)
